‘A hatodik érzék’ kategória archívuma

E kifejezés legtöbbünkben misztikus érzéseket vagy kétségeket ébreszt, működését leginkább a vitatható tények vagy a természetfeletti területére soroljuk. Pedig a hatodik érzékről, vagy más néven, az érzékszerveken túli észlelésekről ma már nagyon is sokat tudunk.

Különleges emberi képességekről történelmünk kezdeteitől maradtak fenn legendák és leírások. A varázslók, sámánok, látnokok és próféták jóslatai-megérzései azt a meggyőződést alakították ki, hogy az ismert érzékszerveinken kívül más csatornákon keresztül is betekinthetünk a valóság eseményeibe.

Ennek az ismeretlen és ritkának tűnő képességnek a rejtélyességét csak fokozta, hogy az ilyen úton szerzett ismeretek akár a jövőből is származhattak, gondoljunk például a bibliai jövendölésekre, a delphoi jóslatokra vagy akár Nostradamus látomásaira.

A hatodik érzékkel kapcsolatosan ugyanakkor általános nézet az is, hogy azzal csak kevés kiválasztott rendelkezik, és ehhez született készségek kellenek. Ennek megítéléséhez ideje definiálni ezt a képességet, egyben röviden bemutatva kutatási hátterét, a tudományos parapszichológiát is.

Mintegy százötven évvel ezelőtt, a spiritizmus túlvilágképének és médiumi gyakorlatának kialakulása idején már a tudomány is érdeklődni kezdett ez irányban. A médiumok – akik a holt lelkek földi tolmácsának is tekinthetők – ugyanis gyakran közöltek olyan információkat, amelyeknek, ha túlvilági eredetét nem is, de logikán és szervi érzékelésen túli jellegét mindenképp bizonyítani lehetett.

A múlt század elején már nyilvánvaló volt, hogy létezik egy olyan fizikailag megmagyarázhatatlan általános emberi képesség-együttes, amivel valamilyen szinten mindenki rendelkezik. Ezeknek a pszi képességeknek az egyik csoportját pedig éppen az olyan észlelések képezik, amit akár hatodik érzéknek is nevezhetünk.

Az érzékszerveken túli észlelésekhez – Extra Szenzoros Percepció (ESP) – tartozik a telepátia, a távolbalátás és a jövőérzékelés. Kérdés persze ilyenkor, hogy ha ezek a képességek mindnyájunkban megvannak – márpedig megvannak, – akkor miért olyan kevés közöttünk a látnok és a jós.

A választ tudati működéseink eltérő szintekből álló struktúrájában találhatjuk meg. Az ESP információi ugyanis a tudattalan szintjén hatnak ránk, amit a tudatos akarat kevéssé befolyásol, illetve éber tudatosságunk elől is jobbára rejtve marad. Az ESP ennek megfelelően inkább öntudatlan módon épül be döntéseinkbe és cselekvéseinkbe, amit ráadásul – többnyire kusza – vágyaink befolyásolnak – az információkat jól, esetleg rosszul használva fel. Ilyen értelemben a kivételes tehetségek inkább a szavakra fordításban, a tudattalan tudatossá tételében tekinthetők kiemelkedőknek.

Általánosan igaz ugyanakkor az is, hogy intuíciónk, ösztönös megérzéseink használatát mindennapi életünkben nem annyira a tanulással, sokkal inkább mindent értelmezni és megmagyarázni akaró késztetésünk háttérbe szorításával tehetünk teljesebbé. Zajos korunkban nyilván nem könnyű feladat megtanulni hallgatni, ehhez a régi idők tanulságait hívhatjuk segítségül.

A vallásgyakorlatok és más türelmes filozófiák útján visszafelé haladva rábukkanhatunk olyan módszerekre, amelyeket részben a mai ezoterikus tanítások is képviselnek. A cél ezekben nem egyfajta mágusi hatalom megszerzése, hanem saját belső összefüggéseink feltárása, sorsunk felismerése és elfogadása, ami már a változtatás első lépéseit is jelentheti.

A hatodik érzék látványos működése önmagában még nem az emberi boldogság záloga, sőt ennek sokszor a fordítottja igaz. A tudat magasabb dimenzióit megoldatlan sorsukkal egybekötő emberek – legyenek bár sok tekintetben zseniálisak – gyakorta hontalan lelkek. Gyerekként, felnőttként a hatodik érzék velünk él, átszövi, alakítja életünket. Üzenete az érzések és a megérzések fontosságára utal, arra, hogy megmagyarázottnak tűnő valóságunk okozatai mögött lényegesebb okok rejlenek.


Kategória