‘A Holt Tengeri Tekercsek’ kategória archívuma

A Holt-tengeri tekercsek első darabjait 1947-ben beduin pásztorok találták a Qumrán hegység egyik barlangjában. A későbbiekben – beduin sírrablók és hivatásos régészek egyaránt – további barlangokat fedeztek fel, összesen tizenegyet. A legelső tekercsek az 1-es barlangból kerültek elő. Legnagyobb jelentősége a 4-es barlangban talált Ézsaiás tekercsnek van, amely 7,34 méter hosszú és szerencsére egészen jó állapotban maradt ránk. A többi tekercs kevésbé volt ilyen “szerencsés”. A tekercseket hosszúkás (60 cm magas) agyagkorsók őrizték, melyeket viasszal légmentesen lezártak, ez garantálta azt, hogy ilyen hosszú időn át fennmaradhattak.

Mivel a beduinok nem tudták a tekercseket hasznosítani, azok meglehetősen kalandos körülmények között jutottak el a Palesztinai Régészeti Múzeumba és a Könyv Szentélyébe, amelyet a tekercsek őrzésére emeltek. Mivel az akkori politikai helyzet nagyon instabil volt, a tekercseken végzett kutatás nagyon lassan haladt előre. A különféle nemzetiségű , 7 tagú tudósokból álló első kutatócsoport munkáját a tekercsek körüli szenzációhajhászat is számos alkalommal megzavarta.

A tekercsek anyaga többségében pergamen illetve papirusz a rajtuk szereplő írások nyelve nagyrészt héber  de néhány görög illetve arámi nyelvűt tartalmaz, korban pedig a i. e. 2. század és az i. sz. 1. század között készültek. Az emberiség történelmében egyedülálló módon az egyik barlangból vörösréz tekercspárost is találtak. Sehol a világon nem volt erre példa még.

Az idővel egymás után előkerülő több száz tekercs egy része tönkrement (egyes darabokat még a felfedezés idején a beduinok égettek el), illetve darabkái összekeveredtek, így egy gigantikus kirakósjáték összeillesztéséhez hasonlított a mai napig folyó összeillesztési munka.A tekercsek többféle témában íródtak, egy részük –Eszter könyve kivételével – a teljes Ótestamentumot tartalmazza héber nyelven.

A tekercsek elrejtésének oka egyfelől lehetett a rómaiak megjelenése, tehát a mentés. Másfelől azonban a közösség zárt jellege és iratai egy részének titkos volta is okot adhatott a rejtegetésre. Mivel a tekercsek rendszer szerint, és nem sebtiben, véletlenszerűen voltak elrejtve, feltételezhető, hogy a barlangokat eredetileg is könyvtárként használták, vagy használaton kívül helyezett iratok raktáraként .

A qumráni szövegek fordítása azért fér el egyetlen kötetben, mert csak 12 tekercs maradt fenn több-kevesebb épségben (11 bőr és 1 réztekercs). Az összes többi anyag kisebb-nagyobb szövegtöredék. Ezek tudományos feldolgozásával mindenesetre kiderült, hogy eredetileg több száz különböző kézirat volt a cserépedényekben.

Ami az iratok korát illeti, a radiokarbon-vizsgálat a legtöbbet az i. e. 2. és 1. századra teszi, bár akad néhány régebb irat is. Maguk az esszénusok ugyan megérték az i. sz. 1. század közepét, fennmaradt irataik mind Krisztus előttiek. Ami az iratok tartalmát illeti, igen sokfélék, ugyanakkor bizonyos iratok (nyilván a fontosabbak) több példányban is fennmaradtak.

A régészek párhuzamosan megpróbálták földeríteni a környéket, hogy megfejtsék kik is voltak a “könyvtár” tulajdonosai. Így került sor az 50-es években a qumráni romok feltárására, 30 mérföldre Jeruzsálemtől, az amforákat rejtő mészkősziklák és a Holt­tenger északi csücske között, egy napégette kietlen sziklateraszon. A monostor, amely többek között scriptóriumot, pékséget, malmot, fazekas műhelyt, rituális fürdőmedencét és egy központi üléstermet vagy imaházat is magába foglalt, a szakemberek alapos vizsgálata után ugyanolyan réginek bizonyult, mint maga a könyvtár működése az időszámítás előtti harmadik századtól az időszámítás utáni 68. évre tehető.

A szakértők már régóta panaszkodnak arra, hogy nagyon kevés kutatónak van lehetősége a tekercsek tanulmányozására. Az utóbbi években már történtek lépések, hogy javítsák a hozzáférést e páratlan dokumentumokhoz, amelyeknek sok töredékét mind a mai napig nem sikerült megfelelő módon azonosítani és kategorizálni.A legújabb hír, hogy digitalizálják a holt-tengeri tekercseket, a nagyfelbontású felvételeket hamarosan ingyenesen tanulmányozhatja bárki, akinek internetes hozzáférése van – jelentette be közleményben az Izraeli Régészeti Hivatal (Israel Antiquities Authority, IAA). A felvételek minőségileg egyenértékűek lesznek a tekercsek ’fizikai valójával’, ezáltal nem kell e páratlan dokumentumokat újra és újra kitenni a fény hatásának, vagyis megóvhatjuk őket a jövő nemzedékek számára” – hangsúlyozza a hivatal.

 



Kategória