‘A magyar korona’ kategória archívuma

A Szent Korona nemzeti történelmünk szimbóluma, hányattatásai hazánk sorsát példázzák viharos ezer évünk alatt. Jelentős ötvösművészeti érték is, ezért nem meglepő, hogy egy Amerikában rendezendő bizánci tárgyú kiállításra kölcsönkérték.

A legenda szerint a Pápa, II. Szilveszter a koronát eredetileg Meskó lengyel fejedelmnek szánta, ám álmot látott, hogy a koronát egy ismeretlen uralkodónak kell adnia….így került a korona hozzánk…

Azt ugye már tudjuk, hogy a korona két részből áll, az alsó része, a görög korona, kb. 50 évvel István után került hozzánk, a felső, keresztpántról azt sejtjük, ha valamelyik részének volt is köze ténylegesen Istvánhoz, akkor ez lehetett…(a feltevések szerint ez István halotti fejpántja volt, és mikor szentté avatják kerül le a fejéről, és illesztik utólag az alsó részhez…) de sem arról, hogy konkrétan mire készült, sem arról, hogy a kereszt mikor miért hogyan ferdült el…stb…nincsenek kézzelfogható magyarázatok, csak feltevések.

A fenti sztori már csak azért sem lehet valós, mert Meskó korábban meghalt, minthogy a mi koronázásunk megesett volna, ergo a pápa nem ajánlhatta volna neki a koronát…

Sőt, azt is elmondhatjuk, hogy a korona körüli mende mondáknál újabb téves információ, mely szerint Asztrik püspök Rómából koronát hozott volna a pápa ajándékaként, mikor követségben jártak nála. A tulajdonképpeni ajándék a szentatyától valószínűleg inkább csak egy egy áldás volt, mely elismert Magyarországot, mint önálló keresztény politikailag egységes és független országot.
Konkrét tárgyi ajándékot a császártól kaptak, ami nem volt más, mint egy lándzsa. Tehát ezzel is jelezvén, hogy mind Róma, tehát az egyházi oldal, mind a császár elismerték és szentesítették az új állam létrejöttét.

A koronázás dátuma is vita tárgyát képezi…
egyes feltevések szerint 1001. jan. 1., a másik verzió szerint 1000. dec. 26-án történt. Nos, a mai hagyományok ismeretében, mely szerint dec. 26-a István nap, így ezt tartjuk valószínűbbnek…

A mai értelemben vett Szent koronát a XII. századtól tekintjük István koronájának, és szent ereklyének.

A Szent Korona nemzeti történelmünk szimbóluma, hányattatásai hazánk sorsát példázzák viharos ezer évünk alatt. Emellett jelentős ötvösművészeti érték is, ezért nem meglepő, hogy az 1990-es években egy Amerikában rendezendő bizánci tárgyú kiállításra kölcsönkérték. Az Országgyűlés azonban úgy határozott: az ereklye soha nem hagyhatja el az országot.

2000. január 1-jén a Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot ünnepélyes keretek között a Nemzeti Múzeumból átszállították a Parlament épületébe, ahol jelenleg is őrzik.

 


Kategória