‘A Paracasi gyertyatartó’ kategória archívuma

Paracasba érkezve már a tengerről látszik a tengeröblöt uraló El Candelabro , melynek sem elnevezésére, sem pedig tényleges eredetére nem derült még fény.

A homokba ásott alak méretei és tájolása meglehetősen pontos: 183 méter hosszú, a középső árok széltől szélig öt méter széles, mélysége 50 és 60 centiméter között váltakozik. Egy északnyugat-délkeleti tengely mentén helyezkedik el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A legkülönfélébb elméletek születtek vele kapcsolatban, melyek nincsenek szinkronban egymással – a keletkezés korát vagy a létrehozó kultúrát illetően. Azt sem lehet tudni, hogy van-e valamilyen köze csillagászati megfigyelésekhez.

Az évek során, a Nacza-Ábrákhoz hasonlóan, számos lehetséges magyarázat született a gyertyatartó rejtélyére:

Vannak, akik úgy vélik, hogy bizonyos koreográfiákhoz vagy futópályaként használták a rajzokat, esetleg a szövéshez való fonál kiteregetésére.  Egy tudós arra a feltevésre jutott, hogy a fáradságos munkával létrehozott vonalszerkezet a népesség növekedésének akart gátat szabni, megakadályozva, hogy a már amúgy is szegényes környezetben túlzott mértékben növekedjen az emberek száma.  Az 1960-as évek végén Gerald Hawkins csillagász megvizsgálta a területen található 93 vonal és az égitestek utóbbi hétezer év során elfoglalt helyzetének lehetséges kapcsolatát.

Az eredmény: Hawkins nem bukkant semmiféle jelentős összefüggésre a vonalak és az égbolt között. Bár nincsenek túl közel egymáshoz, mégis számos, a keletkezésükről szóló magyarázat összekapcsolja a Nazca-vonalakat a gyertyatartóval.A gazdag fantáziával megáldott Erich von Daniken  az elsők között állította, hogy a Nacza-vonalak  összefüggésbe hozhatók a a földönkívüliek   gyakori földi utazásaival: ebben a megközelítésben a Nacza-vonalak  valódi leszállópályák lehettek, míg a gyertyatartó  egyfajta űrbéli világítótorony lehetett, mely arra volt hivatva, hogy az ég hajósait vezérelje. Néhány tudós szerint a hatalmas ábrákat feltételezhetően azért készítették, hogy felülről lehessen őket megfigyelni, ám ez a lehetőség a helyi népesség számára ki volt zárva.

Ha inkább két lábbal a földön maradunk, akkor fennáll az a lehetőség is, hogy az andoki gyertyatartó   nem egy Kolumbusz előtti civilizáció maradványa, hanem a 16-17. század kalózai által készített és használt gyülekezőhely. Graham Hancock  író szerint a gyertyatartó  története mintegy kétezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, és ugyanannak a népnek az alkotása, amelyik a Nazca-ábrákat is készítette, vagyis a Nacza  kultúráé, amely az i. e. 2. századtól az i. sz. 7. századig virágzott. Véleménye szerint azonban csupán a csillagos ég másolata.


Kategória