‘A rejtélyes sziget – Oak’ kategória archívuma

A másfél kilométeres sziget 200 méternyire fekszik a kanadai szárazföldtől, Halifax közelében. Azon a földön világmegváltó kincsnek kell lennie, az a föld ősi titkokat rejteget.

Ott folytatták a legdrágább és leghosszabb kincskeresést, amióta világ a világ. 1795 óta különféle emberek ezrei, kalandorok, tudósok vettek részt már a kutatásban, de a famentes sziget nem fedte fel ezidáig titkát, a rejtély csak nőttön nőtt, minél többen folytak bele.1795-ben még óriástölgyek éltek Oak-sziget dús vegetációjú földjén.

Mc. Ginnis, egy fiatal, új telepes sétája közben egy mélyedést fedezett fel, a sok tengeri mesétől felvértezve azonmód a kalózok elrejtett kincsére asszociált. Hozzá is fogott barátaival az ásáshoz, de napok múlva az eredménytelenség elvette a kedvüket egy időre a kereséstől. Azonban nem felejtették el végérvényesen ezt a kis kalandot.

1803-ban egyikőjük egy befolyásos és gazdag üzletember társaságában visszatért, hogy folytathassa az ásást. Egymás után tűntek elő a padlószintek, de egy akadályra nem számítottak, 33m mélyen beleütköztek a mindent elborító vízbe. Ezért párhuzamosan a régivel, egy új gödröt ástak, de 37 méteren azt is elöntötte a víz, így sikerélmény nélkül távoztak a szigetről.

Azonban az elásott kincs legendája, mint ahogy az már lenni szokott, terjedt, mint a pestis, sokan a híres Szent Grál rejtekének gondolták, amit a templomosok hoztak a biztonságot nyújtó barlangba, és egy vízelvezető rendszert is építettek, amin az a sok víz folyt be az óceánból, megkeserítve a kutatók dolgát. A kincsláztól fertőzötten többen is próbálkoztak, mi több, komoly kutatótársaság alakult a sziget feltérképezésére.

1849-ben újabb szerencsevadászok próbálkoztak, ők már a kor modern eszközeivel érkeztek, egy lóval hajtott bányafúró-szerkezetet vetettek be. Találtak is lenn egy fémláncot, ettől fellelkesülve tovább folytatták a munkát. Persze hamarosan a víz nekik is megálljt parancsolt, feladták a kilátástalan küzdelmet.

Néhány titokra azért fény derült, pontosabban egy kőalagsorban teleírt pergamenre.Őket számos expedíció követte, többek között járt a szigeten Franklin Roosevelt és John Wayne is, de ők sem hoztak szerencsét. A kincsek helyett deszkadarabokat, lapos köveket találtak, rajtuk ismeretlen írással.

Az összes kísérlet kudarcba fulladt, hiszen a víz mindig feltört alulról, és elárasztotta az egész kiásott barlangrendszert, kénytelenek voltak visszavonulót fújni. Újabb és újabb vállalkozások mentek tönkre, egyik sem hozta meg a várt eredményt, az iszapos talajban képtelenség volt bárminemű szerszámmal is előrébb jutni. Persze ez még korántsem tántoríthatta el a merész kincsvadászokat, hiába vesztették már el hatan is az életüket a kutatások közben.

Évtizedek múlva újabb bizonyítékok kerültek a felszínre: kókuszrostok valamint több, írásos pergamenre bukkantak a gödrökben. A fejlettebb technológia megmutatta, hogy egy gondosan megtervezett labirintusrendszer húzódik a sziget alatt, fúrásokkal több üreget is felfedeztek a mélyben.

Sikerült kormeghatározásokat végezni, melyek viszont nem hoztak egyértelmű eredményt.Legalább ennyire abszurdnak tűnik az a feltételezés, mely szerint Kidd kapitány van a rejtély hátterében, a hírhedt tengeri kalózról szóló történetek fontos momentuma ugyanis az, hogy az évek alatt összerabolt kincseit a világ több pontján ásta el. Egy másik elrugaszkodott elmélet szerint a sziget W. Shakespeare-nek betudott drámákat rejt, melyeket F. Bacon, azok írója hozott ide.

Életszerűbb az a teória, mely egy spanyol gályát említ, amely éppen a kalóztámadásoktól tartva kötött ki a szigetnél, hogy elrejtsék a kincsüket, amíg visszatérhetnek érte.A kincskeresés utolsó fejezete még várat magára, az évszázados rombolás nem segít a további kutatásban, de abban biztosak lehetünk, amíg egy talpalatnyi föld még kilátszik a vízből, mindig lesz valaki, aki a mélyére hatoljon, a biztos meggazdagodás reményében. Igaz, „Money Pit” legendájának helyszíne ma már magántulajdont képez.

 


Kategória