‘A vajai Vay-fészek Magyarország’ kategória archívuma

Vaja várkastélya a Nyírség vidékének kisebb-nagyobb vízfolyásokkal, mocsaras területekkel borított részén, Vaja városban található. A középkortól a Vay család birtoka volt. Vaja Nyíregyházától 35 km-re, Mátészalkától 15 km-re, Vásárosnaménytól 17 km-re található. A valaha itt székelő Vay család igazán fontos nyomott hagyott a településen egy épségben megmaradt reneszánsz várkastélynak köszönhetően.

A család már a középkorban uralta ezt a hajdanán vizekkel átjárt, mocsaras területet; tudjuk, hogy 1554-ben kúria állt a településen, amelyet a 17. században alakítottak át reneszánsz stílusban. Ezt a téglalap alapú, vastag falú, tornyos épületet láthatjuk ma is. Őrzi az alföldi arisztokrácia emlékét, és idén – különösen a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békekötés háromszázadik évfordulóján – a kuruc–labanc harcokra emlékezetet. A Habsburg-ház önkényuralma ellen kirobbant 1703-as felkelés idején a fejedelem belső udvari köréhez tartozó Vay Ádám marsall, a munkácsi vár főkapitánya élt a várkastély falai között. „II. Rákóczi Ferenc két ízben is jár Vaján, az általa vezetett szabadságharc idején. Először 1703. július 19-én érkezik Vajára, a célból, hogy a Vay testvéreken keresztül megnyerje a szabadságharc ügyének Szabolcs megye, majd az ország nemességét” – olvashatjuk a kastélyban működő Vay Ádám Múzeum honlapján. – „A Fejedelem második vajai látogatása a szabadságharc hanyatlása idején történik. A császár küldöttével, Pálffy Jánossal folytat tárgyalásokat 1711. január 31-én. Emlékirataiban így ír erről a találkozóról: »…a haza szeretet és nyugalmának őszinte óhajtása engem Vajára vezet, hogy ott értekezzem Pálffy tábornokkal… Este felé megérkeztem e helyre. Pálffy tábornok és én ugyanabban a kastélyban szálltunk. Előttem érkezett és kint fogadott, amikor lovamról leszálltam… Amikor egyedül maradtunk Pálffyval, biztosított a császár jó akaratáról és arra buzdított, hogy írjak a Fejedelemnek egy hódoló levelet, s ha ezt megteszem, biztosíthat róla, hogy a császár a nemzetnek éppúgy, mint az erdélyieknek megadja a törvényeken alapuló minden szabadságát és általános bocsánatot mindazoknak, kik még fegyverben vannak. Ami pedig az én személyemet illeti, nincsen olyan becsület, méltóság, kedvezés, vagyon, amelyet ne remélhetnék, az erdélyi fejedelemség kivételével.« A Fejedelem a felkínált személyes előnyöket visszautasította, de megígérte, hogy három napon belül illendő levelet ír a császárnak.”

A várkastély szerencsésen túlélte II. Rákóczi Ferenc kuruc szabadságharcát, és császári hadmérnökök várrobbantó hadjáratait is. A legtöbb várhoz hasonlóan a sok tekintetben korszerűtlen épület mégis lassú pusztulásnak indult. 1896-ban ennek ellenére tovább gazdagodott: ekkor készült a második emeleti nagyterem mennyezetfreskója, amelyet a család Lohr Ferenc festőművésszel készíttetett, hogy a honfoglalás ezredik évfordulójának emléket állítson.
A kastély állagának további romlását 1964-ben a benne létrehozott Vay Ádám Múzeum megnyitása állította meg, majd a nagyszabású rekonstrukciós munkáknak köszönhetően a műemléképület néhány év óta sosem látott fényében ragyog.


Kategória