‘Abu Simbeli Templomok-Egyiptom’ kategória archívuma

Az Abu Szimbeli templomok a Nasszer-tó nyugati partján fekvő sziklatemplomok. Núbiának az Egyiptomhoz tartozó részén állnak Abu Szimbel helység délkeleti szegélyén és az i. e. 13. században épültek II. Ramszesz, az óegyiptomi Újbirodalom XIX. dinasztiájához tartozó fáraó parancsára. A Nagy Templomot Ré-Harahtinak, Ptahnak és Ámonnak szentelték – akik Ramszesz korában Egyiptom hivatalosan elfogadott főistenei voltak –, de valójában Ramszesz nagyságát volt hivatott jelképezni; neve az ókorban Hut-Ramszesz-Meriamon, azaz Ramszesz-Meriamon temploma volt. A Kis Templomot Hathor istennőnek szentelték, aki itt Ramszesz felesége, Nofertari alakjában jelenik meg.

Az Abu Szimbeli templomok 1979 óta szerepelnek az UNESCO kulturális világörökségek listáján. Egyikük sincs eredeti helyén. Az Asszuáni-gát építése során, hogy a Nílusnak a Nasszer-tóvá duzzadó vize ne lepje el őket, 1963 és 1968 között szétbontották és 64 méterrel magasabban az Abu Szimbeli fennsíkon ismét felépítették a templomokat. Itt a Nasszer-tó egy szigetén állnak, amit Abu Szimbellel egy gát és az azon épült út köt össze.

 

Az Abu Szimbel név az antik Ipsambul helységnévből ered. A tőle 240 kilométer távolságban északkeletre fekvő Asszuánnal egy út köti össze, mely a Nasszer-tótól nyugatra halad át a Líbiai-sivatagon.

A templomok – mint a királyi palota alegységeinek – célja az „isteni tartózkodási hely” reprezentatív megtestesítése, innen hívja a fáraó mint földi istenség a többi istent, hogy kapcsolatba lépjen velük. Így az isteni mennybemenetel keretein belül e templomok kozmológiai kötőelemek az ég és a föld között.

A Nagy Templom

A hely, ahol a templom épült, már korábban is szent helynek számított, már Horemheb is emelt itt egy szentélyt. Bár pontos adatokkal az Abu Szimbeli templomok tervezéséről és építéséről nem rendelkezünk, mégis elfogadhatónak tűnik, hogy a munkálatok Iuninúbiai fáraó-helytartó idejében zajlottak le. Általánosan elfogadott, hogy feltehetőleg i. e. 1260 és 1250 között került sor az építkezésre.Nofertari Meritenmut nagy királyi hitves ebben az időszakban hunyt el, i. e. 1255 táján.

Mindkét templomot a tradicionális sziklasírok és föld alatti kőhidak módján alakították ki, a sziklatömbbe vésték be őket.

Nofertari Hathor-temploma mintegy feleakkora, mint II. Ramszesz főtemploma, mely 63 méteres mélységig hatol be a kőzetbe (az alap elülső szélétől mérve). A Nagy Templom építői – „nagyszámú munkás, kik a fáraó kardja által jutottak hadifogságba” – Piai főszobrász felügyelete alatt dolgoztak, mint azt a templom belsejében egy bevésés megörökítette.

A sziklafalat lefaragták, hogy enyhén lejtős legyen és egy pülónra emlékeztessen. A szikla széle szolgál portikuszként (háromszögű oromzattal fedett oszlopsorként), de az építész lemond a szélső tornyokról. A templom belsejében több sorban feliratokkal és domborművekkel díszített hajók vannak egészen a szentélyig, amelyben a templomban tisztelt istenségek szobrai vannak. II. Ramszesz Nagy Templomát a XVIII.–XX. dinasztia isteni triászának, azaz a memphiszi Ptah, a thébai Ámon és a héliopoliszi Ré istennek – akik Ramszesz korában Egyiptom hivatalosan elfogadott főistenei voltak –, valamint magának Ramszesznek szentelték fel.

A templom bejáratától délre fekvő királyszobor sérült, a fej és a torzó részei a homlokzat előtt a földön hevernek. Már Ramszesz uralkodásának 34. évében, röviddel az épületek befejezése után megsérült egy földrengés során. A fáraó négy kolosszális ülőszobra a 38 méter széles és 32 méter magas homlokzati struktúrára vonja a néző tekintetét. A szobrok párosával ülnek jobbra és balra a templom bejárótól egy teraszon. Kilenc lépcsőfok vezet arra a szintre, amelyen beléphetünk a templomajtón.

A bejárat felett a homlokzat közepén egy nyiladékból Ré lép ki. Attribútumai a napkorong, jobb kezében az uszer-jelet (egy állat feje és stilizált nyaka) tartva (az uszer jelentése „erős”), bal kezében a Maat-figura, az igazságnak és a világ rendjének egyiptomi ábrázolása. Ezek a szimbólumok II. Ramszesz uralkodási neveként olvashatók: „Uszer-Maat-Ré” vagyis „hatalmas Ré igazsága”. Ez egyben hangsúlyozza a templom szoláris jellegét. Így a fáraó Ré inkarnációjává, „Ré nagy lelkévé” lesz. Ré sólyomfejes ábrázolása egyben szimbolizálja a Vörös Hóruszt, vagy más néven Hóremakhetet (a horizonton lévő Hóruszt), a napfelkelte megszemélyesítőjét is, ami megfelel a bejárat keleti tájolásának.

II. Ramszesznek a templom bejáratánál lévő négy kolosszális ülő alakja mellé a fáraó családtagjainak kisebb szobrait állították. Tőle oldalt és a lábai közt helyezkedik le nagy királyi feleségének, Nofertarinak a szobra, anyjának, I. Széthi feleségének, Tujának két szobra, valamint a fáraó két elsőszülött fiának és hat legidősebb leányának szobra is.

A templom elé ezen kívül épült két víztartály a papok rituális mosakodásához, északon pedig Thot kis kápolnája állt.

 

A NAP CSODÁJA A SZENTÉLYBEN:

Ez egy évenként kétszer előforduló esemény, amikor egy bizonyos ideig a templom bejáratán bevilágító napsugarak elérnek és megvilágítanak mélyen a templom belsejében, a szentélyben ülő négy istenszoborból hármat: Ámon-Ré, az istenné lett Ramszesz és Ré-Harahti szobrát. A bal szélen ülő Ptah-szobornak – ő egy földisten, akit összekapcsoltak a holtak birodalmával – kizárólag a bal vállát világítja meg a nap, egyébként árnyékban marad. II. Ramszesz uralkodása alatt ez mindig az egyes évszakok negyedik hónapjában történt meg peretkor („sarjadáskor” – február  21-én) és ahetkor („áradáskor” – október  21-én).A Nap azimutja (tetőponti szöge) minden évben eltolódik, ami a „Nap-csoda” dátumát befolyásolja.

 

A Kis Templom

 

Mintegy 150 méterre, a Nagy Templomtól északkeleti irányban áll az úgynevezett Kis Templom, amit az ibsekiHathornak szenteltek, akit itt Nofertari személyesít meg. Hathor az egyiptomi vallás szerint Hórusz felesége volt. II. Ramszesz megjelenési formája királyi létének megfelelően a sólyomfejű Hórusz. A templom belsejében egy oszlopon lévő felirat így szól: „Ramszesz, aki erős a valóságban, Ámon kegyeltje, alkotta eme égi lakhelyet szeretett királyi feleségének, Nofertarinak”

A Kis Templom homlokzatát is bemélyítették a sziklába. A talajjal egy síkban áll hat, egyenesen álló szobor, melyek közül négy Ramszeszt, kettő Nofertarit ábrázolja. A szobrok mindegyike a bal lábát kissé előrébb helyezi. Mindegyikük egyformán magas, több mint tízméteres; mindez mutatja Nofertari kitüntetett voltát, mivel a fáraók hitvesei többnyire kisebb szobrokat kaptak, mint az uralkodók, mint ahogyan ezt a Nagy Templom homlokzatán is láthatjuk. Lábaiknál gyermekeik kisebb szobrai állnak, Ramszesz lába mellett egy-egy herceg, Nofertariénál egy-egy hercegnő; balról jobbra Meriré, Henuttaui, Paréherwenemef, Amonherkhopsef, Meritamon és Meriatum.

21 méter mélyen vezet a Kis Templom a sziklába, egy szentéllyel a végében, ugyanúgy, mint a Nagy Templomban, de alaprajza egyszerűbb. Egy lapos fríz felett ureusz-kígyós fríz koronázza a kaput. Ezután belépünk egy háromhajós csarnokba, ahol a hajókat három-három oszlop hozza létre architrávokkal (párkánygerendákkal) összekötve. A középső hajó felé néznek az oszlopokon lévő stilizált Hathor fejek.Ezek alatt hieroglifák írják le Nofertari és Ramszesz életének egyes eseményeit.

A Kis Templom is hasonlóan van kiépítve, mint a Nagy Templom.

A szentély oldalfalain ajtók láthatóak, melyek talán oldalsó helyiségekbe vezettek volna, ezeket azonban nem alakították ki.

 

 


Kategória