‘Ahuitzotl azték uralkodó sírjának nyomában’ kategória archívuma

Mexikói régészek radar segítségével földalatti sírkamrát fedeztek fel, amely feltételezéseik szerint Ahuitzotl földi maradványait őrzi. Az azték császár akkor uralkodott, amikor Kolumbusz Kristóf kikötött az Újvilágban
Ha a feltételezés valósnak bizonyul, ez lesz az első azték uralkodói sírkamra, amelyet valaha is feltárnak.

A lelet rendkívüli betekintést enged a virágkorát élő azték civilizációba. Ahuitzotl, aki birodalmát egészen Guatemaláig terjesztette ki, az utolsó volt, aki háborítatlanul uralkodott a spanyol hódítás előtt.

Spanyol papok írásos beszámolóiból arra lehet következtetni, hogy a területet az aztékok uralkodóik elhamvasztására és eltemetésére használták. Eddig azonban egyetlen azték uralkodó sírjára sem találtak rá, részben azért, mert a spanyolok az egykori azték szertartások helyszínén építették fel a saját városaikat, amelyek szintén túl nagy történelmi értéket képviselnek ahhoz, hogy ásatások végett lebontsák őket.

Az egyik ilyen gyarmati épületet az 1985-ös földrengés annyira megrongálta, hogy összeomlott, első ízben nyújtva lehetőséget a régészeknek ahhoz, hogy megvizsgálják Mexikóváros Zocalo terét a székesegyház és a Templo Mayor piramis között.

A régészek elmondták, hogy radar segítségével lokalizáltak egy 2×2 méteres üreget mintegy 4 méterre a felszín alatt, ez feltehetően bejárat volt egy sírkamrába. A bejárat vízzel, kövekkel és sárral van tele, így óvatosan kell a hevederen lógó munkásoknak ásniuk. A vízszintet szivattyúkkal tartják alacsonyan.

“Nagyon-nagyon lassan dolgozunk, mert nagyon nagy a felelősség, és mindent fel akarunk jegyezni” – mondta Leonardo López Luján, a feltárást irányító régész.

A kutatók őszre kívánnak bejutni a belső kamrába, egy alacsony tetőzetű helyiségbe, ahol Ahuitzotl hamvait remélik felfedezni, akit feltehetően 1502-ben hamvasztottak el.

Ez már azután történt, hogy Kolumbusz kikötött Amerikában, ám az aztékok csak 17 évvel később, 1519-ben kerültek először kapcsolatba az európaiakkal. Hernán Cortéz és konkvisztádorai behatoltak a Mexikó-völgybe, és túszul ejtették Ahuitzotl utódát, az unokaöccsét, II. Moctezumát (Montezuma). Ahuitzotl fia, Cuacuhtémoc került hatalomra, aki a spanyolok ellen védelmezte 1521-ben Tenochtitlant (a későbbi Mexikóvárost). Később fogságba esett és megölték. Akárcsak Moctezumáé, az ő temetkezési helye is ismeretlen.

Miután egyetlen azték uralkodó sírhelye sem ismert, a kutatók az ismeretlenben ásnak. A radar szerint a temetkezési helyen legfeljebb négy helyiség volt, és a tudósok úgy vélik, a földszinten találják meg azt, amelyben az isteneknek előkészítették az áldozatokat.

Luis Alberto Martos, az Antropológiai és Történelmi Intézet régészeti kutatási igazgatója szerint a császárt feltehetően ünnepélyes ceremóniával, gazdag ajándékokkal, vázákkal, díszekkel és bizonyára a használati tárgyainak egy részével temették el.

López Luján szerint az is biztató, hogy a sírkamrát víz borítja. A pH-semleges víz állandó hőmérséklete az oxigénhiánnyal együtt a sírkamrákban lassíthatta a fa és csont felbomlását.

Valamennyi jel arra enged egyelőre következtetni, hogy a sírkamrában Ahuitzotl hamvai nyugszanak. A kamra egy nemrégiben felfedezett monolit szikla alatt található, amelyre Tlaltechutlinak, az aztékok földistenének ábrázolását vésték. A hatalmas kezekkel és szájába ömlő vérfolyammal, szüléshez leguggoló nőként ábrázolt isten a hiedelmek szerint felfalta a halottat, majd új életet adott neki. Annyira féltek tőle, hogy az aztékok rendszerint az ábrázolását arccal lefelé temették a földbe. Itt viszont arccal fölfelé látható.

Nagy felfedezés lesz az is, ha sikerült Ahuitzotl korabeli műtárgyakra rábukkanni. Mexikó ugyanis mindmáig hiába próbálta visszaszerezni az azték műkincseket, mint például a Ahuitzotl pajzsát és Moctezuma fejdíszét, amelyek a bécsi Néprajzi Múzeumban találhatók.


Kategória