‘Attila sírja’ kategória archívuma

Régészek és kincsvadászok évszázadok óta keresik Attila sírját, akinek temetéséről az egyik legismertebb magyar legenda szól.

Egyes feltételezések szerint „Isten ostora” a mai Tápiószentmárton területén, fából és kőből emelt, hatalmas palotában lakott, amelynek képzeletbeli mását rövidesen felépítik. Eközben újabb és újabb ősi leletek támasztják alá, hogy Attila sírja is a közelben rejtőzhet…
Az 5. század első felében élt hun uralkodó temetésének romantikus leírása az udvarában járó bizánci követnek, Priszkosz rétornak és Jordanes gót történetírónak köszönhetően maradt fenn az utókor számára, de csak a 19. században terjedt el a köztudatban.

A legenda szerint Attilát az Alföld egyik elterelt folyójának medrében, arany-, ezüst- és vaskoporsóban helyezték végső nyugalomra, majd a víz visszabocsátása után a szolgákat is lenyilazták, hogy senki ne emlékezzen a sír pontos helyére.
A hunok történelmének egyik legkiválóbb kutatója, Bóna István (1930–2001) egyetértett azzal, hogy az „Isten ostoraként” elhíresült hódítót saját palotájának közelében, a Duna–Tisza közén temették el, ám a legenda többi részletét – a hármas koporsót és a folyó elterelését – már határozottan cáfolta.

A régész szerint Attila nyughelyét legalább 20 ezer négyzetkilométeren célszerű keresni, de ekkora területen gyakorlatilag nincs esély arra, hogy rábukkanjunk. Ennek ellenére számos magyarországi település lakói állítják, náluk érdemes kutatni az egész Európában rettegett uralkodó földi maradványait, miután erre utaló bizonyítékokat véltek felfedezni a korabeli feljegyzésekben és útleírásokban.
Attila állítólagos sírjának turisztikai hasznosítása kétségtelenül Tápiószentmártonban sikerült a legjobban. Igaz, e hagyomány sem túl régi: 1923-ban a Pest megyei nagyközség határában bukkantak rá a híres szkíta aranyszarvasra, az Alföld legjelentősebb vaskori ötvösművészeti leletére.

A régészek már akkor megállapították, hogy a szarvas egy Kr. e. 400 táján élt ismeretlen pusztai fejedelem pajzsát díszítette. A terület akkori gazdái, Blaskovich György és János azonban nem hagyták magukat eltéríteni eredeti ötletüktől: az aranyszarvas a hétszáz évvel később uralkodó hadvezér tegezét ékesítette.


Kategória