‘Az aztékok halotti sípja’ kategória archívuma

A régészeket lenyűgözte egy kísérteties lelet – egy azték templomban eltemetett csontváz, amely mindkét “kezében” egy-egy koponyalakú agyagsípot “szorongatott”. Eltelt azonban másfél évtized, míg valakinek eszébe jutott, hogy megszólaltassa a sípokat, amelyek hátborzongató hangokat hallattak.
Roberto Velázquez 66 éves gépészmérnök szerint – aki egész szakmai pályafutását a prekolumbián zenei hangszereknek szentelte, és a Mexikóban talált sípok, fuvolák és egyéb fúvós hangszerek több száz, pontos másolatát készítette el – a csontváz az aztékok halotti sípját birtokolta. Az ilyen sípokból előcsalogatott gyászos melódiával ajánlották fel az aztékok az isteneiknek szánt áldozatot – olvasható a CNN honlapján.

Hosszú időn át az ásatások során előkerült ősi hangszereket a régészek ókori játékszereknek vélték, a múzeumok pedig raktáraikba száműzték e leleteket. A kutatókat is leginkább az érdekelte, hogy hogyan néztek ki a hangszerek, mintsem a hangzásuk vagy rendeltetésük.

Roberto Velázquez szerint a tudósok “süketnémának” tartják az ősi civilizációkat.

Ám újabban egyre több kutató – régész, történész, valamint zenész kutatja az egykori közösségek hangját. E kutatások az orvosokat is érdeklik, mivel meggyőződésük szerint az aztékok hangokkal gyógyíthattak: hangszer segítségével altatták el a pácienseket, hogy bizonyos kórokból kikúrálják őket. Az ősi sípok révén a kutatók talán azt is megfejthetik, hogy a ritmusos hangok miként szabályozták a szívműködést vagy a beteg tudatállapotát.

Az agyagból, tollakból, cukornádból és egyéb természetes anyagból készített hangkeltők a prekolumbián társadalmak mindennapi életének szerves részei voltak. Az aztékok a kagylókürtöt fújták meg a szertartások kezdetét jelezve, ahogy akkor is, ha háborúba indultak. A vadászok okarina segítségével csalogatták csapdába az őzeket.

Ami a halotti sípot illeti, a régészek úgy vélik, hogy e hangszerrel igyekeztek könnyebbé tenni az elhunytnak a túlvilág felé való vándorlását.

Az 1500-as években spanyol papok az aztékok és maják szomorú, panaszos zenéjéről tesznek feljegyzéseikben említést, ám lehet, hogy a gyászos zenét a hódítóknak szánták.

Velázquez, aki minden mexikói ásatást felkeres, ahol valamilyen instrumentumra bukkannak a régészek, nem csupán lemásolja őket, hanem megpróbál rájönni, hogy hogyan is játszottak rajtuk. Egy békaalakú síppal egy éven át kísérletezett, míg kiderítette, hogy hogyan működik.

Paul Healy régész szerint, aki az 1980-as években maja hangszereket fedezett fel Belize-ben, az ősi hangszerek közül sok ma is működőképes. Amikor ezeket megfújják, a tudósok képet kaphatnak arról, hogy mekkora volt a hangterjedelműk.


Kategória