‘Az ejtőernyő őse’ kategória archívuma

Az ejtőernyő tervét ugyan Leonardo da Vinci rajzolta le, de nem tudunk arról, hogy valaha is megépítette volna találmányát. Ennek ugyanis gyakorlatilag megvalósítható formáját először egy magyar feltaláló dolgozta ki.
A 17. század elején, 1616-ban a technikatörténet szempontjából fontos könyv jelent meg: Machinae Novae, magyarul: Új gépek. A könyv szerzője a magyar Verancsics Fausztusz (1551-1617) volt. Verancsics művében – amely egész oldalas részmetszetekkel díszítve jelent meg – leírta az általa kipróbált ejtőernyőt. Ez egy vászonnal borított, négyszögletű fakeret volt, amelynek négy sarkáról egy-egy kötél lógott alá, ezeket kötötték össze egyetlen csomóba, és ebbe kapaszkodhatott a merész vállalkozó, ha ki akarta próbálni a találmányt.

 

Verancsics könyvében ez áll az ejtőernyőről: „Repülő ember. Négyszögletű, négy egyforma rúddal kifeszített vitorla segítségével, amelynek négy sarkához kötelet erősítenek, az ember veszedelem nélkül leereszkedhet a toronyból vagy más magas helyről. Mert ha éppen nincs is szél, magának a zuhanó embernek a lendülete szelet támaszt, amely feltartóztatja a vitorlát, úgy, hogy nem zuhan hirtelen, hanem lassacskán száll alá.

A vitorla nagyságát azonban az ember súlyához kell méretezni.” Verancsics könyvében egyébként megtalálhatjuk a szélturbina ősét, a víz sodra ellen haladó hajó, sőt az első vaslánchíd képét is.


Kategória