‘Az ősök hite’ kategória archívuma

A tudományos világot régóta foglalkoztatja a pogány magyarok hitvilága, az egykori világkép és a táltoshoz kapcsolódó hiedelemkör. Kiderült, hogy rengeteg rokon vonással kapcsolódik az ausztráliai, az amerikai és az ázsiai sámánok tevékenységéhez és hiedelemvilágához.


A honfoglalás korára visszanyúló emlékeink közé tartozik a holdas-napos égigérő fa, a kigyók-békák-gyíkok országa, a világfa körüli lelkek, az életlélek és a szabad lélek, vagyis a több lélekben való hit.

A táltos kezében egyfenekű csörgődobot tart, bagolytollas és agancsos fejfedőt visel. A révülés idején állat alakban viaskodik és indulatszavakkal idézi a szellemeket. Az évezredes tiltás következtében már csak maradványokban lelhetők fel a magyar sámánhit emlékei.

Egyes népszokásokban, népmesékben és gyermekdalokban még megtalálhatók. A gólya-gilicét síppal-dobbal gyógyítják, a kisze-járók, regölők, villőzők énekében a hagyomány megőrizte a sámánének elemeit.

A mesebeli paripa hatlábú, parazsat eszik és úgy röpíti gazdáját, mint a gondolat – mindez a táltos lóbőrből készült, hat csörgővel felszerelt tűz fölött feszített dobot jelképezi.

a

Kategória