‘Babilon’ kategória archívuma

Babilon vagy Babilón – ami a magyarban a görög Babülón alakból származik – egy ókori mezopotámiai nagyváros volt az Eufrátesz partján, amely fontos szerepet játszott a korszak történetében. Akkád neve sumer névalakból alakult ki,Narám-Szín idején („az istenek kapuja”).Héber neve  Babel volt, ebből származik a bibliai Bábel alak. A kassúk uralma idején Karduniasnak hívták és később az asszír királyok is gyakran ezen a néven hivatkoztak rá Bábili mellett. A Babilon név sumer eredetű, eredetileg az ismeretlen jelentésű Babilla volt. Ezt az akkád nép később az értelmes, hasonló hangzású „Istenek kapuja” névre cserélte fel. Romjai a mai Irakban, el-Hilla  városa közelében fekszenek.Babilon presumer eredetű neve miatt feltételezhetően már az i.e.4. évezredben  létezett. Babilon, Marduk isten legfőbb kultuszhelyének első említése az akkád Sarrukín idejéből i.e.24. vége) származik.

Babilonra szűk utcák és ablaktalan házak voltak jellemzőek.

Babilon istenének -Marduknak– a hatlépcsős, majd száz méter magas templomtornya tájékozódási pont volt az utazók számára. A másik ismertetőjel az volt, hogy a várost hegyesszögű háromszög formájú, mintegy 18 m magas agyagtégla falak vették körül, amelyek a tágas síkságon már a távolból felismerhetőek voltak. Miután a látogató egy széles árkon, majd a fal valamelyik kapuján átjutott, a kettős erődítményfal belsejéhez ért. Ezek az erődfalak a folyó mindkét partjáról merőlegesen indultak, egy téglalapot alkotva.

Az Eufrátesz keresztülfolyik a városon, két különböző részre osztva azt.

Északon a falakon belül a király 18 m magas, agyatéglából épített alapokon álló nyári palotája állt. A folyó mentén haladó utat felvonulási útnak nevezték és az egyik városkapuhoz, pontosan az Istár kapuhoz vezetett.

 

 

 

 

 

 

 

 

Újévi ünnepek alkalmából itt vonult fel a nép. Nabukodonozor az utat Aibur-sábának nevezte, amely annyit jelent: nem győzhet az ellenség. Az Istár-kapunál a 3,72 m széles külső falat „Nimiti-Bél”-nek nevezték. Húsz-húsz méterre egymástól merőlegesen előreugró tornyok magasodtak rajta. Az erődítményen belül a második fal, az úgynevezett „Imgur-Bél” helyezkedett el.

 

Babilon látképének rekonstrukciója

Az Eufrátesztől keletre helyezkedett el az óváros, amelyet szintén körülvett egy erődítmény.

Közvetlenül az Eufrátesz mentén, mindkét falon kívül volt a fővár, ahol a palotamúzeum működött, ahol a király korábbi korokból és más területekről származó műtárgyakat őrzött.

A városfal mögött volt a déli palota, amely az udvartartás és a közigazgatás céljait szolgálta.

A palota mellett Marduk templomkörzete volt. Itt volt Babilon centruma, s itt volt a város legnagyobb bazárja, ahol a Föld minden tájáról származó termékekkel kereskedtek.

Babilon alaprajza áttekinthető volt: hosszú, egyenes utcák szelték át a várost, s négyszögletes területekre tagolták.

Az újváros lakónegyedekből állt. Mivel ezt a területet nem védték a falak, támadáskor az ott lakóknak el kellett hagyniuk a lakóhelyeiket.

Babilon királyainak listája:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Babilon_kir%C3%A1lyainak_list%C3%A1ja

 

a

Kategória