‘Báthori erzsébet’ kategória archívuma

Sokan úgy tartják, Báthory Erzsébet csupán a politikai játszmák és a hatalmi harcok áldozata, a történelembe mégis a véres grófnőként és őrült sorozatgyilkosként vonult be.Csejtei várának környékén ugyanis lányok tűntek el, majd kivéreztetve találtak rájuk. Úgy tartják, egyszer úgy megütötte szolgálóját, hogy kiserkent vére a kezére hullott – Erzsébetnekekkor támadt az a tévképzete, hogy attól fehér és fiatal marad a bőre. Innentől kezdve a krónikák szerint szűz lányok vérében fürdött.

Erzsébet 1560-ban született a híres Báthory család sarjaként. Már férje, Nádasdy Ferenc gróf életében is furcsa mendemondák terjengtek róla, ezek szerint okkult tudományokkal foglalkozott és szolgálókat kínzott. Férje halála után állítólag az öregedéstől félve még gátlástalanabbá vált. A legenda szerint, amikor megütött egy haját fésülés közben meghúzó lányt, annak vére a kezére fröccsent, és úgy érezte, szebb lett a bőre. Azt hitte, megtalálta az örök fiatalság titkát, így a lányt megölte, és megfürdött a vérében. Ettől kezdve nem volt megállás: birtokán összefogdostatta a szüzeket, akiket különféle kegyetlen kínzásoknak vetett alá, majd lábuknál fogva felakasztotta őket, és vérüket vette. Elfogásáig állítólag hatszáznál is több áldozat vére tapadt a kezéhez.
Az asszonyt 1610 végén tartóztatta le személyes ellensége, Thurzó György nádor. Eljárást indítottak ellene, amelynek során komornái és cselédei a kínvallatás hatására beismerő vallomást tettek. Őket lefejezték, majd testüket máglyán elégették. A gazdag és befolyásos családból származó Báthory Erzsébetet pedig per és ítélet nélkül a csejtei várban befalazva tartották fogva. Itt is halt meg elborult elmével 1614-ben, 54 évesen.

Bár II. Mátyás király is szorgalmazta, szabályszerű perre nem került sor az ügyben. Koncepciós vádakról beszélhetünk, hiszen tényleges tárgyalás nem volt, ítélet nem született, Erzsébet bűnösségét soha nem bizonyították, a cáfoló iratokat meg sem vizsgálták. A váddal kapcsolatban technikai kétségek is felmerülnek. A több száz áldozat szinte lehetetlen, a hírhedt vérben fürdést pedig az emberi vér gyors alvadása kérdőjelezi meg…..

A bűnösségét alátámasztani igyekvő jegyzőkönyvek a négy szolgálója elleni tanúvallomásokat tartalmazzák, de azt vastagon. “Özvegy Nádasdy úrnő egy lányt oly kegyetlenül megkorbácsoltatott, hogy patakzott a vére. A verés után pedig csalánnal bedörzsöltette, és mezítelenül, kitárt karokkal, egy karóhoz kötöztetve, szolgája által hideg vízzel öntette le” – vallotta például egy Saáry László nevű tanú. A háromszáz tanú vallomásának és a vádlottakból kicsikart beismerésnek meg is lett az eredménye: nyolc lány meggyilkolásának vádjával három szolgálót kivégeztek. Miután állításuk szerint a lányok gyötrését “parancsra tették”, illetve számos tanú beszámolt a Nádasdyné keze által okozott sérülésekről – gyertyával égetés, húskitépés -, az úrnőt házi őrizetbe kényszerítették, és ott is maradt négy évvel későbbi haláláig.

Azok a történészek, akik rágalomhadjáratot sejtenek a háttérben, választ találtak arra is, miért kellett kivonni a forgalomból Nádasdy Ferenc özvegyét. A három részre szakadt Magyarországon a Magyar Királyság területén azoknak, akik a Habsburgok híveinek számítottak, érdekei ellen való volt, hogy az erdélyi fejedelemség erőre kapjon. Márpedig Báthory Gábor, Báthory Erzsébet unokaöccse tehetségesen uralkodó fejedelemnek bizonyult, mígnem 1613-ban meggyilkolták. Báthory Erzsébet nevének befeketítése alkalmas lehetett a család hírnevének aláásására – állította Szádeczky-Kardoss Irma. A szolgálók ellen pert indító Thurzó György nádor azért vette célba a Báthory család nevének megtépázását, mert valószínűleg fiának szánta az erdélyi fejedelemsége.

 

a

Kategória