‘boldogság’ kategória archívuma

Gondolataink teremtő erővel bírnak.
Megbetegíthetnek, ugyanakkor szárnyakat is adhatnak. Mindenre hatnak, ami velünk érintkezésben van, a testünkre, a környezetünkre, és a bennünket körül vevő rezgésekre is. Testünkben minden gondolat és érzés kémiai folyamatot vált ki, melyek lehetnek betegséghez vezető utak, vagy a gyógyulást meggyorsító pozitív gondolatok.  A külvilágban csak az jelenhet meg, ami bennünk már létezik, el van “ültetve”. Gondolataink mind rezgések és mindig csak “azt vesszük”, amit kisugároztunk. Ha valamit szeretnénk megvalósítani, ahhoz először magunkban kell a feltételeket megteremteni, majd  hinni kell benne és ezzel magunkhoz vonzzuk a  jó lehetőségeket.  Állítólag az álmok valóra válnak. ..Igen, ha kellően hiszünk bennük, ha annyira  nagyon akarjuk, hogy tudatalattinkba eléggé beépült és  minden rezdülésünkben megnyilatkozik  a vágyunk.
Gondoljunk  bele, milyen sok  álmunk vált valóra? Nem véletlenül, elvégre mindezt mi teremtettük meg saját magunknak. Mert hittünk és mert hitünkkel vonzottuk a lehetőségeket, melyek  segítettek a megvalósításban. Cselekedni nekünk kell, de ha nem adatik meg a lehetőség, a tetteinket sem tudjuk véghez vinni.

Gyakran beszélnek a pozitív gondolkodásról, de sokan félreértelmezik. Ezzel kapcsolatban az a javaslatom, hogy amikor bejön egy negatív gondolat, rögtön  küldjünk utána egy másik gondolatot, mely pozitív.
Pl.:” Késésben vagyok, úgy néz ki, hogy beragadok a dugóba a kocsimmal”. Ilyenkor mindenkinek beugrik egy hasonló gondolat: „Jajjj, elkések a munkahelyemről!”  Ez után azonnal mehet a pozitív gondolat, hogy: “időben beérek a munkahelyemre”. És ebben higgyünk is. Ha a rossz gondolataink zakatolnak csak a fejünkben és lebegnek a szemünk előtt,természetesen magunkhoz is fogjuk vonzani a rosszat.  Ha ezt a gondolkodásmódot meg tudjuk tenni, akkor egy idő után elkezdjük jól érezni magunkat a bőrünkben és jól, pozitívan használni a gondolataink teremtő erejét.

Amikor  nagy változásban van az életünk, akkor rengeteg negatív, stresszes gondolat borítja el gondolatainkat. Ilyenkor kell igazán odafigyelnünk, hogy átalakítsuk őket, így elkerülve a depressziót, betegségeket.

Az emberek általában nem hisznek elménk teremtő erejében. Ahogyan nem hisznek a mágiában sem és néha a maguk erejében sem, mégis várják a  változást, a csodát, a történést.  Az évek elröppennek és nem történik semmi…csak várnak. A várt élmény elmarad és nem értik a miértjét. Csalódás születik és  a reményből és eltűnik a hit. Hogy  miért nem történt semmi? Nagy kérdés, de  egyszerű  a válasz. Elvesztették a hitet.  Pedig a gondolatainknak teremtő ereje van!

A következő sorokban leírok egy önfejlesztő kísérletet, amit valahol olvastam nemrégen. Ha van kedved, próbáld ki. :

“Végezd el a következõ kísérletet. Nagyon egyszerû, és mégis nagy hatással van mindenkire, aki végigcsinálja. Be fogja bizonyítani, milyen óriási hatása van a gondolataid erejének.
· Végy hat-nyolc nyers sárgarépát, és vágd le a felsõ végüket, azt a részt, amelyet általában a szemétbe szoktál dobni.
· Helyezd a répavégeket két külön lapos tálba, és önts alájuk egy kis vizet. A késõbbiekben ezt a vizet szükség szerint pótolni kell.
· Az egyik tálra rajzolj plusz (+), a másikra mínusz (-) jelet.
· Helyezd mind a két tálat az ablakpárkányra, ahol elegendõ napfényt kapnak.
· Minden nap fogd a tálakat, és beszélgess el mindkét répacsoporttal külön-külön.
· A + jelû répavégeknek mondd el, hogy azt akarod, hogy szépen fejlõdjenek. Tudod, hogy gyönyörûek lesznek. Azt akarod, hogy erõsek és egészségesek legyenek.
· A – jelûeknek mond azt, hogy legyenek csúnyák. Nem akarod, hogy nõjenek. Sugározz rájuk gyûlöletet, próbáld meg rájuk irányítani minden haragodat és megvetésedet.
Sokan úgy érzik, hogy képtelenek azt mondani egy élõ növénynek, hogy pusztuljon el. Ne feledjük, hogy ez csak kísérlet, és hogy a répavégek egyébként is a szemétbe kerülnének.
Egy nagyon közeli barátom elhatározta, hogy elvégzi a kísérletet úgy, ahogy mondtam neki. De amikor a negatív jelû répavégeket visszatette az ablakpárkányra, azt mondta magában, hogy nem is gondolta komolyan mindazt a rosszat, amit nekik mondott. És mi történt? Mindkét répacsoport ugyanúgy fejlõdött! Akkor azt mondtam neki, hogy a gyûlölet kisugárzása helyett pusztán vonja meg szeretetét az egyik csoporttól. Néhány nap múlva meglepõdve tapasztalta a különbséget.
Néhány nap múltán egyértelmûen látszik a különbség a két csoport répavég fejlõdése között. És miért? Mert a gondolatainknak teremtõ ereje van! Igen, ténylegesen képes vagy az elméddel irányítani valamit! És gondolkodj csak el rajta: ha képes voltál valami rajtad kívül állót befolyásolni a gondolataid erejével, akkor mi a helyzet saját magaddal? Mi történik minden egyes alkalommal, amikor negatív gondolataid támadnak, vagy a gyûlölet kerít hatalmába?”

a

Kosztolányi Dezső mondataival kezdem:

A boldogság mindig rendkívüli szenvedés tövében terem meg, s éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, mely hirtelen elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya.

Hogy mi a boldogság? A szakember szerint a boldogság elsősorban képesség      kérdése. És a képesség fejleszthető.  Többféle boldogság létezik. Mikor  hivatásunkban megtaláljuk, azt amit keresünk és sikeresek vagyunk. Vagy mikor  megtaláljuk azt a személyt, akivel leélhetjük az életünket. Ez utóbbi a legfontosabb  boldogságforrás. Létezik a vallásos boldogság is. Nemhiába mondják, hogy a hit    hegyeket mozgat meg..

Vágyaink között valószínűleg az első helyet foglalja el a boldogság utáni vágy, a  szenvedés elkerülése, a békés és élvezetekkel teli élet. ha valakitől megkérdezné az  ember, mi is a boldogság, valószínűleg sokféle választ kapnánk. Hiszen  mindenkinek mást jelenthet. Vagy olyan is lenne, aki egyáltalán nem tudna a  kérdésre válaszolni.

Desmond Morris pl. “A boldogság természete” című könyvében így ír a boldogságról:
“A boldogság természetét gyakran félreértik. Gyakran összekeverik az elégedettséggel, a kielégültséggel és a nyugalommal. A legjobban úgy magyarázhatjuk el a két állapot közötti különbséget, hogy az elégedettségre azt mondjuk, ez az, amikor az élet nagy általánosságban jó, a boldogság pedig az, amikor az élet hirtelen jobb lesz. Abban a pillanatban, amikor valami csodálatos dolog esik meg velünk, élénk érzelemhullám önt el minket, intenzív öröm érzete, a puszta elragadtatás robban ki bennünk – és ezekben a pillanatokban vagyunk valóban boldogok. Sajnos ez sosem tart sokáig. Az intenzív boldogság röpke, elsuhanó érzés csupán. Lehet, hogy még utána is jó ideig kellemesen érezzük magunkat, de az örömteli emelkedettség elvész.”

Mióta világ a világ, kitartóan keressük a receptet, de bármennyire szeretnénk, sajnos nem létezik mindenkinek hatásos, biztos módszer arra, hogyan legyünk boldogok. Sokféleképpen eljuthatunk az áhított célig, és az úton éppúgy segíthetnek barátaink, mint a boldogságot kutató pszichológusok.  Vannak, akik gyakran és intenzíven élnek meg pozitív és negatív érzelmeket, de akadnak olyanok is, akik csak ritkán.

Ha legalább 20 percig aktívan mozgunk, szervezetünkben beindul az endorfin, azaz a boldogsághormon termelése, amelynek hatására a testedzés után is vidámak maradunk. A nevetés csodás hatását szintén régóta ismerjük: a bohócdoktorok világszerte eredményes munkája bizonyítja, hogy a nevetés nemcsak boldoggá tesz, de a fájdalmat is csillapítja. Két percnyi kacagás ugyanolyan jó hatással van a szervezetre, mint 20 perc futás, a nevetés ugyanis akár 80 izmunkat is mozgásba hozhatja.

“A boldogság becses vendég, nem nyit be minden ajtón, csak ha szívesen fogadják,. Adjál magadból akinek csak lehet, lelki töltést, mosolyt, jó szót. Így a dolog működni kezd, meglátod. A boldogság nem kicsinyes, meglátogat téged, ha így történik, marasztald, légy szelíd, szerény, ne fölényes. “

Minden ember a teljes boldogságra születik! Mindenki fontos része a világnak. Ha megtaláljuk a saját utunkat, amire születtünk, akkor igazán élvezni fogjuk.

a

Kategória