‘Bükki kaptárkövek’ kategória archívuma

A kaptárkövek fülkéinek rendeltetéséről, készítőik kilétéről, a fülkék koráról számos legenda, feltételezés, tudományos feltevés született.

A vidéken megőrződött hagyománykincs egyik csoportja a hamvasztásos temetkezést, a másik igen elterjedt hagyománycsoport pedig a méhészkedést említi a fülkékkel kapcsolatban.

A kutatók egy része – írásos adatok, források híján – a kelta néptörzsek urnatemetkezési helyeinek, a „szkíta-hun-magyar hősök” vagy egyes nemzetségek síremlékeinek vélte a vakablakos sziklákat (Bartalos Gyula, Kandra Kabos), mások pedig bálványtartóknak, áldozóhelyeknek gondolták azokat (pl. Klein Gáspár).

Saád Andor a fülkék méhészeti rendeltetése mellett foglalt állást, ezzel kapcsolatban azonban számos kétely felmerült. Az eddigi régészeti feltárások sem erősítették meg ezt a feltevést.

A 200-400 méter tszf-i magasságig emelkedő Bükkalja kőzetfelépítése különbözik a tőle tektonikusan lehatárolódó Déli-Bükk nagyrészt mészkőből és agyagpalából álló hegyeitől.

A kaptárkövek anyaga zömében riolittufa, mely a miocénben zajló heves vulkáni tevékenység nyomán jött létre 21–13 millió évvel ezelőtt.

a

Kategória