‘Butrint romváros-Albánia’ kategória archívuma

Butrint (vagy Butrinti) romváros Albánia déli szegletében, Saranda városa és a görög határ közelében. A Jón-tengert a Butrinti-tóval összekötő Vivari-csatorna partján, Korfu szigetével szemben található. Az ókorban Buthroton néven a görög Épeirosz, majd mintButhrotum a római Epirus provincia jelentős városa volt. Albánia egyik legjelentősebb történelmi épületegyüttese, a UNESCO világörökségi helyszíne 1992 óta.

Vergilius elbeszélése szerint a település legendabeli alapítója Priamosz király fia, a trójai Helenosz volt, aki Andromakhét nőül véve nyugatra menekült Trója eleste után. A történetíró Halikarnasszoszi Dionüszosz szerint az új hazát kereső Aeneas is megfordult Buthrotonban. Egy harmadik legenda szerint Aeneas Kerkürába tartva megpihent itt, és Trójából való megmeneküléséért hálaáldozatot kívánt felmutatni az isteneknek. A megsebesített bika azonban kitört az emberek gyűrűjéből, s a közeli csatornát átúszva holtan rogyott össze a túlparton. Aeneas ezt isteni jelnek vélte, és megalapította Buthroton városát.

Régészeti ásatások alapján a Kr. e. 10–8. században telepedtek meg az első emberek a mai Butrint helyén. Írásos források alapján e városalapítók a kerkürai görög kolónia és az északi illír törzsek közelségében élő epiróta chaonok lehettek. A Kr. e. 6–4. században a település lakói vélhetően a kerkürai kolóniát látták el mezőgazdasági terményekkel, de stratégiai jelentőségénél fogva – alkalmas volt a Kerkürai-szoros ellenőrzésére – erődítéssel is rendelkezett.

Butrint épületei az elmúlt kétezer év történetének valamennyi korszakát megidézik. Az epiróta és görög időkről tanúskodik a Kr. e. 4. századi Aszklépiosz-szentély, a széles promenád az Oroszlán- és a Szkaiai-kapuval, valamint a száz évvel fiatalabb színház. A római uralom korából fennmaradt egy 1–2. századi mozaikpadlós fürdő fűtőteremmel, valamint egy gymnasium (testgyakorló hely) ugyanabból a századból. Az ókeresztény kor tanúi a már említett bazilika és a mozaikpadlós keresztelőkápolna, valamint egy helyi nemesember 5. századi lakóháza, a Trikonk-palota. A Velencei Köztársaság idejéből a 18. századi őrtorony, és a magaslat tetején lévő kastély. A Vivari-csatorna másik partján áll Ali Tepeleni pasa kis vára, de sajnos nem látogatható.

a

Kategória