‘Callanishi állókövek – Skócia’ kategória archívuma

A callanishi állókövek Skóciától északnyugatra, a Külső-Hebridák szigetcsoporthoz tartozó Isle of Lewison találhatók.

A köveket Kr. e. 3000 körül emelték. Előtte gabonát termesztettek ezen a területen. A kövek egy kört alkotnak, a körön belül pedig a fő monolit, valamint egy kis kripta romjai láthatók.

Feltehetően először a 13 tömbből álló kör épült meg, majd kb 100-200 évvel később a kőkripta és az ehhez kapcsolódó, újabb kősorok. Az egy-egy darabból álló, összesen 50 kőtömböt agyaggal erősítették meg.

A legnagyobb a fő monolit, 4,75 méter magas és 5,5 tonnás. A kőhalomszerű kriptába tették az elhamvasztott holttesteket néhány törött cserépedénnyel együtt.

Egyes feltételezések szerint a tetejét nem kővel, hanem náddal fedték be. De kb Kr. e. 1500-1000 között a helyi földművesek kifosztották a kriptát, majd körbeszántották.

Később részben kitakarították, majd egy kis házat építettek eléje. Kb. Kr. e. 800-ban tőzeg kezdte benőni a területet. A tőzeg 1857-re, amikor végleg eltávolították, elérte a 1,5 méteres vastagságot.

1912-ben Boyle Somerville, ír admirális azt állította, hogy a köveket asztrológiai célokra építették.

Vannak bizonyítékok, miszerint az építők csillagászati jelenségek alapján tájolták be a kőkört és a kőszobát.

 

A kriptától nyugatra eső oszlopsor a naplemente pontos irányát mutatja napéjegyenlőség idején.

 

De valószínű, ezek a kőtömbök egyfajta gócpontként is szolgálták a helyi közösséget, valamint vallási szerepük is lehetett.

Teljesen egyértelmű magyarázat még nem született azzal kapcsolatban, hogy mi célt szolgáltak az állókövek. A kutatások folynak.

 

 

 

a

Kategória