‘Colosseum’ kategória archívuma

A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma, ma pedig nevezetes látványossága a városnak; 2010 júliusától már a föld alatti része is bejárható..

Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is – írta az óriási építményről Beda Venerabilis angolszász egyházi író.

Az amfiteátrum római találmány.

 

Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat.

Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére, hiszen két, félkör alaprajzú görög színház „összeillesztése” eredményezi az ellipszis formát.

A Colosseum Vespasianus császár ideje alatt épült Rómában, a Forum Romanum délkeleti végén. I. sz. 80-ban készült el, ekkor volt megnyitója is.

Vespasianus utóda, Titus avatta fel szertartásos ünnepség keretében, amelyen 5000 vadállatot vonultattak fel.

A legfelső üléssort a következő császár, Domitianus fejeztette be.

Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták.

Mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero egy a közelben álló szobráról (a kolosszusról).

Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, és a korhoz képest hatalmas méretű nézőtömeg befogadására volt képes.

A Colosseum elliptikus alaprajzú, 188 m hosszú és 156 m széles építmény. 48,5 m magas; mészkőből, tufából és téglából épült, bonyolult szerkezetű építmény.

Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 55-73 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították.

Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketreceikből.

A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a gladiátorok egymás ellen vívtak élethalálharcot a 86 × 54 méteres arénában.

A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási sátorral lehetett befedni.

“Fénykorában” gladiátor- és állatviadalok színhelyéül szolgált, de vízzel feltöltve tengeri csatákat is imitáltak benne, vagy csak tömeges kivégzéseket tartottak az arénában.

Az ingyenes “látványosságok” mindig kapóra jöttek, ha mással éppen nem lehetett betömni Róma népének száját.

Keresztények tízezrei is áldozatául estek a császárkori tömegszórakoztatásnak, így a Colosseum a mártíromság kegyhelye a katolikus hívek körében, s nagypénteken innen indul a pápa keresztútja.

A Colosseumhoz a Caeliustól az Esquilinusig terjedő félkörben mindazok az épületek csatlakoztak, melyek az amfiteátrumot kiegészítik.

Ilyenek elsősorban a ludusok, gladiátoriskolák, különböző néven (Matatinus, Gallicus, Magnus és Dacicus); Spoliarium (halott gladiátorok kamrái), Samiarium (fegyverkovácsok háza) és Summum choragium (díszletek és kellékek háza, melyek a nagy felvonulásokhoz kellettek).

Kiegészítette ezt a telepet egy atlétaiskola (a mostani San Pietro in Vincoli tájékán).

Mai jellegzetes alakját annak köszönheti, hogy a régi korok embere jó darabig nem ismerte fel benne a kulturális világörökséget, és a használaton kívüli amfiteátrumból hordta haza az építőanyagot.

Ma már a turisták milliói jelentik rá a legnagyobb veszélyt – ez azonban senkit se tartson vissza, a Colosseum rendületlenül várja csodálóit, olyannyira, hogy a tervek szerint a nyitva tartását is meghosszabbítják, egészen éjfélig.

 

a

Kategória