‘Galápagos szigetek-Ecuador’ kategória archívuma

Galápagos-szigetek (spanyolul Archipiélago de Colón vagy Islas Galápagos) egy 13 nagyobb szigetből, 6 kisebből és 107 sziklából álló vulkanikus szigetcsoport. Közigazgatásilag Ecuadorhoz tartoznak.

Az első sziget 5-10 millió éve keletkezett tektonikus tevékenység következtében. A legfiatalabbak, az Isabela és a Fernandina még mindig alakulnak; a legutóbbi vulkánkitörés 2005-ben volt.

A szigetek az Egyenlítő környékén helyezkednek el, Ecuadortól 965 km-re nyugatra.

A szigetcsoport híres az endémikus fajok magas számáról, és közkeletű tévhit, hogy a galápagosiföldipintyek tanulmányozása adta a döntő lökést Charles Darwinnak az evolúció elméletének kifejlesztéséhez.

A szigetcsoportot 1535. március 10-én fedezték fel a spanyolok; odáig lakatlan volt.

17. században John Cook és William Cowley is járt itt.

1832. február 12-én José María Villamil tábornok Ecuador részévé nyilvánította. 1835-ben járt ittCharles Darwin, akinek emlékét máig ápolják; a szigetcsoport északnyugati részén egy kis szigetet róla neveztek el, miként a Santa Cruz szigetén működő biológiai kutatóközpontot is.

A szigetek leghíresebb állatai a galápagonak nevezett galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök (Geochelone nigra) – és persze a szigetről szigetre különböző Darwin–pintyek, amik valójában nem is a pinty– hanem a sármányfélék – és mára a világ legalaposabban tanulmányozott vadállatai közé tartoznak. Különlegesek az itt élő leguánok. Itt él a galápagosi medvefóka (Arctocephalus galapagoensis).

További madárkülönlegessége a kéklábú szula (Sula nebouxii), de itt fészkelnek a galápagosi albatroszok (Phoebastria irrorata) és igazi különlegességek a galápagosi pingvinek (Spheniscus mendiculus).

A szigetek körüli vízben egyebek közt tengeri leguánok (Amblyrhynchus cristatus), a szárazon pedig varacskosfejű leguánok (Conolophus subcristatus) élnek.

a

Kategória