‘Halottak könyve’ kategória archívuma

A Halottak Könyve (modern cím) a halállal és a túlvilággal kapcsolatos ókori egyiptomi szövegek gyűjteménye. Elődjei az óbirodalmi Piramisszövegek és az ebből kialakult középbirodalmi Koporsószövegek, melyekből több részt átvett.
A Halottak Könyve az első újbirodalmi dinasztia, a XVIII. dinasztia idejétől a ptolemaida korig folyamatosan használatban volt, kanonizációjára a szaiszi korban került sor. Leggyakrabban papirusztekercsen helyezték a halottak mellé, hogy útmutatást nyújtson és megvédje őket a túlvilágon rájuk leselkedő veszélyektől, de szövegei fennmaradtak templomok és sírok falán, usébtiken, szarkofágokon, szkarabeuszokon is.

A mű címe egyiptomi nyelven r.w n.w pr.t m hrw (kiejtve körülbelül: rú nú peret em herú). A r.w a r, azaz ‘száj’ többesszáma, jelenthet beszédet vagy rituális szöveget is. A n.w az n részeshatározó (az angol „of”-fal egyezik meg jelentésben) hímnemű többesszáma, az .w a többes szám jele. A pr.t az előjönni, felkelni jelentésű prỉ-ből jön, előjövést, felkelést jelent. Az m prepozíció jelentése -ban, -ben, alatt (időtartamban). A hrw jelentése nap, nappal. Így a cím szó szerinti fordítása kb. „a napközbeni előjövés szövegei”, ami arra utal, hogy a könyv tulajdonosának lelke napvilágra jöhetett sírjából. Magyarul szokás A fénybe távozottak könyvének is nevezni. A cím a benne szereplő egyik legfontosabb, a 17. varázsszöveg nevéből ered: pr.t m hrw. A „mondások” vagy „varázsszövegek” a könyv fejezetei, melyeket a szakirodalom látott el számozással.
A legismertebb a túlvilági bíróság halott feletti ítélkezését bemutató 125. fejezet. Filozófiai jelentőségű a 17. fejezet, míg a 175. fejezetben a világvégét vetíti előre Atum és Ozirisz párbeszéde. A Halottak Könyve egyes részei az egyiptomi mitológia részletes és alapos ismerete híján igen nehezen értelmezhetők, bár például a 15. fejezet naphimnuszai már pusztán irodalmi színvonaluk révén is figyelemre méltóak. Sok szövegrész máig feldolgozatlan filológiai problémákat hordoz, amelyek megfejtésében az is nehézséget okoz, hogy a ritka, vagy régi kifejezéseket tartalmazó szöveget sokszor már a másoló írnokok sem értették, és ez által olyan fokú szövegromlás jelentkezett, ami önmagában is gátolja a szövegek értelmezését. A legtöbb ismert példányt kurzív (folyóíráshoz hasonlóan írt) hieroglifákkal írták, amelyek jelei esetenként jelentős egyszerűsítések miatt nehezen ismerhetők fel. A Szaiszi kor és a Későkor idején (XXI – XXVI. dinasztia) hieratikus példányok is készültek.

Egy részlet:

«Hódolat neked, Igazság és Igazságosság Ura! Hódolat neked, nagy Isten, Igazság és Igazságosság Ura! Eljöttem színed elé, ó uram; itt állok előtted, hogy tökéletességeidet szemléljem! Hiszen én ismerlek téged, ismerem nevedet és a negyvenkét istenség nevét, a kik veled vannak az Igazság és Igazságosság termében s a bűnösök testének maradványait eszik, tele isszák magokat azoknak véréből, azon a napon, a mikor a szavakat mérlegelik Osiris jelenlétében, a kinél az igazság szavának hatalma van: Kettős szellem, az Igazságnak és Igazságosságnak Ura, a te neved. Úgy van, én ismerlek titeket, Igazságnak és Igazságosságnak urai; én az igazságot hoztam előtökbe, én kiirtottam a hazugságot érettetek. Meg nem csaltam soha senkit! Nem sanyargattam az özvegyet! Nem hazudtam a bíróság előtt! Nem ismertem a hamis esküt! Nem cselekedtem semmi tilos dolgot! Nem követeltem a munkavezetőtől egyetlen napon sem több munkát, mint a mennyivel tartozott! … Nem voltam hanyag! Nem henyéltem! Nem lankadtam a munkában! Kitartásom meg nem fogyatkozott! Nem tettem olyat, a mi az istenek előtt utálatos! Nem kevertem bajba a rabszolgát gazdájánál! Nem éheztettem! Nem okoztam könnyeket! Nem öltem! Nem ölettem meg senkit árulásra! Nem követtem el csalást senki ellen! Nem sikkasztottam el a templomok kenyereit! Nem vontam el az istenek áldozati kalácsait! Nem raboltam el a halottak készleteit, kötelékeit! … Nem nyerekedtem csalás útján! Nem hamisítottam a gabona-mérlegeket! Nem csaltam egy ujjnyit sem egy tenyérmértéken! Nem bitoroltam senki földjeit! Nem szereztem csalárd nyereséget a mérlegdeszka súlyainak meghamisításával! Nem hamisítottam meg a mérleg egyensúlyát! Nem vontam el a tejet a csecsemők szájától! Nem vadásztam a szent állatokra legelőjükön! Nem fogdostam hálóval az istenek madarait! Nem halásztam ki a szent halakat tavaikból! Nem gátoltam a vizet, ha idején és helyén volt! Nem vágtam el a csatornát útjából! Nem oltottam el a szent tüzet, a mikor égnie kellett! Nem sértettem meg az istenkört az ő kedvelt áldozataiban! Nem tereltem el az isteni jószágok ökreit! Nem akadályoztam az istent a maga ünnepi menetében! Én tiszta vagyok! Én tiszta vagyok! Én tiszta vagyok!»

a

Kategória