‘Hawaii vulkánok Nemzeti park-USA’ kategória archívuma

 

 A polinézek hite szerint a Hawaii-szigeteket a haragos Pele tûzistennõ  a láva megszemélyesítõje alkotta. A legenda szerint, mialatt varázs-kapájával évekig járta a Csendes-óceánt, egyik szigetet a másik után hozta létre, míg végül elhatározta, hogy Hawaii szigetén, a Kilauea kráterében fog letelepedni. A történet igencsak hasonlít a geológusok által feltárt valósághoz: az úgynevezett Hawaii-hátsághoz tartozó szigeteket vulkánkitörések hozták létre. Elsõként a Midway-szigetek, a szigetsor legnyugatabbra esõ tagjai bukkantak fel egymás után az óceán mélyébõl, mintegy 27 millió évvel ezelõtt, majd következtek a tulajdonképpeni Hawaii-szigetek, köztük az öt fõsziget, Kauai, Oahu, Molokai,Maui, és végül Hawaii, a legfiatalabb,alig 700000 évvel ezelõtt. Amikor a kéreglemez a köpeny forrópontja felett halad el, a folyékony magma túlmelegszik, áthatol a mozgó lemezen, és elõtör a tengerfenék alól. Így keletkeznek a pajzs vulkánok. Többszöri kitörését követõen a vulkán miközben egyre nõ a felszínre emelkedik, és szigetet alkot. A magma külsõ része megszilárdul, amikor érintkezik a tengervízzel. A belsõ rész félig szilárd állapotban marad, és megkönnyíti egyéb hõképlékeny anyagok felszínre kerülését.Második alkalommal a lávafolyam több mint 600 métert hömpölygött alá, magával sodorva egy kempinget és elárasztva a Tree Fern Foresttel szomszédos területeket. A kitöréseket tápláló magma legkevesebb 50 kilométeres mélységbõl töri át a földkérget. A geofizikai mérések szerint a magma a mélybõl feltörve négy kilométerrel a vulkán csúcsa alatt elhelyezkedõ szabálytalan kamrában felhalmozódik. A kitörés során a láva a felszínre jutva ter-mészetes mélyedések irányába halad,ahol a folyam izzó tavakat alkot. A megszilárdulás idõtartama függ a tó mélységétõl és nagyságától; így például az 1963-ban keletkezett viszonylag sekély Alae-láva tóban tizenegy hónapig maradt folyékony anyag,míg például az 1959-ben a KilaueaIki kráterban létrejött több mint 120méter mély lávatóban 25 évig tartott,amíg a láva megszilárdult. Ez a tó látványos körülmények között született,36 nap alatt, 17 kitörés során. A kitörések között a vulkáni tevékenység szünetelt, és a láva egy része egy hasadékon keresztül távozott a tóból. Akkor a hamuszórás következtében,ami a lávával keveredett, a tó felsõ rétegei meglehetősen heterogénné váltak.
FORRONGÓ VULKÁNOK
 A Hawaii Vulkánok Nemzeti Park az azonos nevû sziget délkeleti tenger-partján helyezkedik el. 88000 hektáros területének igen egyenetlenek a határai, mely a hegyek orográfiájából adódik. Északon a Mauna Loa vulkán határolja; hatalmas kúpját az egymást követõ lávaömlések hozták létre és emelték 4171 méteres tengerszint feletti magasságig. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a hegy az óceán fenekérõl emelkedett ki, teljes magassága a Föld legnagyobb csúcsával, a Csomolungmával vetekszik. A Mauna Loa keleti lejtője a parkhatárain belül 4000 méter körüli magasságra csökken, maga mögött hagyva a Red Hill a Vörös-domb , a név itt a lávafolyás színére utal ,Mauna Loa Strip, Kipuka Ki és Kipuka Pauaulu részeket.Távolabb bolygónk legaktívabb vulkánja, a Kilauea sziklás púpja emelkedik a magasba. A Kilauea formája egy felfordított tányérra emlékeztet, tetején hatalmas kráter tátong. A Kilauea kitörései a kráterre és a törészónákra korlátozódnak, különösen a keleti részre és a Halemaumau nevû tûzkatlanra. Az utóbbi 34 évben a vulkán több mint 50 alkalommal mûködött, közülük a legpusztítóbb az 1949. és az 1959. évi kitörés volt.
Amerikai Egyesült Államok
A felszínen a láva sötét színû kõzetté,bazalttá alakul. A kalciumban, magnéziumban és vasban gazdag kõzetet fõként az olyan szilícium-oxidok alkotják,mint a földpát (plagioklász), a piroxén,az olivin, vas-oxidok, mint a magnetit,és kisebb arányban a vastitániumoxid,mint például az ilmenit. Ezeknek a kõzeteknek a kihûlése  a légbuborékok kipukkanása  következtében jön létre a bazalt barázdált felszíne.
AZ ERDÕBÕL A HIDEG SIVATAGBA

A parkban a tengerszinttõl egészen a több mint 5500 méter magas MaunaLoa vulkánig terjedõ magasságkülönbség következtében az éghajlati viszonyok rendkívül eltérõek, a nedvestrópusi éghajlattól egészen a magas hegyi sivatagig terjednek. A növénytakaró roppant változatos; 23 féle küönbözõ típusú növényzetet azono-sítottak, mely a trópusi esõerdõtõl aKau ködmezõin keresztül az alpesitundráig terjed. A park flórájának jellegzetes eleme

a kipuka növényzetsziget. A láva-folyások az õserdõ jelentõs részét letarolják, ám helyenként elszigetelt parcellák maradnak érintetlenül. A kipukák ökológiai jelentõsége igen nagy, mivel izoláltságuk kedvez a különböző változatok kialakulásának; példakénta muslinca (Drosophila)

említhetõ,melynek Hawaiion 700 faja alakult ki. A nem régen kialakult, elszigetelt területek kolonizációja izgalmas biológiai kihívást jelent. Hawaii esetében úgy vélik, hogy a szigeteket 14 különbözõ invázióhullám érintette, ebbõl adódóan madárvilága változatos eredetû. A pinty, a hawaii lúd vagy néné,a hosszú lábú szultántyúk vagy sólyom amerikai, a légykapó Polinéziából,míg más fajok Ausztráliából származnak. A késõbbi változatok kialakulása megsokszorozta az eredeti fajok számát. Így például a 77 térségbeli madárfaj mindössze 14 korábbi fajból alakult ki. A fajképzõdés folyamata különösen bámulatos a gerinctelenek esetében:a feltételezett 250 kolonizáló rovar-fajból származó 3722 fajt regisztrálta knapjainkig, míg a fák koronáin a leveleket 215 féle szárazföldi csiga rágcsálja, melyeknek mindössze egyetlen õsük volt. Azonkívül, hogy páratlan biológiai laboratórium, Hawaii-on megvan azaz egyedülálló lehetõség, hogy bepillantsunk a föld belsejébe. A Kilauea kráterének peremén 1912 óta mûködik egy geológiai obszervatórium,melynek segítségével jelentõs haladást értek el a vulkán mûködés geológiai és geomorfológiai tanulmányozása terén. Nincs még egy hely a világon,ahol ilyen közelrõl figyelheti meg az ember a föld mûködésben levõ erõit.
a

Kategória