‘II Ramszesz’ kategória archívuma

A megsárgult gyolccsal szorosan körbetekert test dermedt mozdulatlanságban fekszik a homályos szobában. Kezei, melyek egykor a jelvényeket tartották, most élettelenül pihennek csonttá és bőrré aszott mellkasán. Szemhéja beesik az üres szemgödörbe, fejét mintha hátraszegné kissé, amitől arca vonalából még jobban kiugrik jellegzetes, törtvonalú orra. Tarkóján egy-egy csomóban még ott kapaszkodnak a sárgás hajszálak, fürtökben tapadva száraz fejbőrére.

 

Közel 3 200 éve fekszik így II. Ramszesz bebalzsamozott teste “öröklétre” szenderülve, s fittyet hányva a természet törvényére, amely szerint már rég porrá és hamuvá kellett volna válnia. Döbbenten állok az üvegvitrin fölött, és próbálom elképzelni, mennyi is az a háromezer év, de csak annyit érzek, hogy rettenetesen hosszú idő. Nézem a nagy embert, akitől életében rettegtek ellenségei, aki a leghatalmasabb templomokat építtette, és a legtöbb gyereket nemzette a fáraók közül, és aki olyan hosszan (67 éven keresztül) uralkodott, hogy már-már halhatatlannak hitték.

Aztán eszembe jut a történet, amely a ’70-es években esett meg a múmiával, amikor egy orvosi vizsgálat miatt Párizsba szállították. Az egyik laboratóriumi munkás gyereke elcsent egy fürtöt a koponyáról, és megpróbálta eladni. A hatóságok még időben lefülelték az akciót, így a fáraó haja nem rövidült meg, de a tény, hogy még a XX. században is ilyen nagy becsben tartják maradványait, minden bizonnyal hízelegne Ramszesznek. A párizsi úthoz egyébként hivatalos útlevelet is kellett csináltatni neki, amelybe foglalkozását úgy jegyezték be: “király” (elhunyt).

II. Ramszesz holtteste huszonegy másik múmiával együtt a Kairói Múzeumban pihen. Mellettük egy teremben állatmúmiákat mutatnak be: macskákat, majmokat, kígyókat, krokodilokat, amelyeket az egyiptomiak szentként tiszteltek. Maga a múzeum szinte átláthatatlan. Termeiben több mint 120 000 leletet állítottak ki az egyiptomi történelem különböző korszakaiból. S ez még nem minden. A szóbeszéd szerint odalent, az épület alatti raktárakban még annyi műkincs várakozik, hogy azokat – ha elkészül majd az új múzeumépület Gízában – szinte csak egy újabb “ásatással” lehet felhozni.

a

Kategória