‘Japán kertek’ kategória archívuma

A japán kertek kialakulása az ország ősi vallásához, a sintóhoz köthető. Szépen és tudatosan kialakított kerteket először csak a szentélyek körül építettek. Gyakori volt, hogy a kertben kisebb mini szentélyeket helyeztek el a kamik (vándorló szellemek, istenek) részére, akik ott megpihenhettek.

A kertek szépsége gyorsan elnyerte a földesurak és a császári udvar tetszését is, hamarosan kedvelt elfoglaltság lett a kertészkedés. Nem volt ritka az sem, hogy egy dimjó (földesúr) saját maga rendezte be kertjét, válogatta ki a hozzá való keveket, fákat és egyéb díszítő elemeket.

A következő lépcsőfok szintén a valláshoz köthető, ugyanis a buddhizmus elterjedése a kertekre is rányomta bélyegét: megjelentek a buddhista eseményképet megtestesítő kertek. Persze a vallás és a hit ihlette kertek mellett idővel akadtak szép számmal olyanok is, amelyekkel az építők célja “csak” az volt, hogy különlegessé tegyenek egy-egy napot, eseményt,vagy akár csak a pihenést. Esetleg kifejezték a gazdagságot, a szegénységet, vagy éppen a tervező lelkivilágát, vágyait az élet terén.

A sokféle kerttípusból idővel négy fő változat kristályosodott ki, melyek egyedi vonásokkal rendelkeznek: paradicsomkert, száraz kőkert, sétálókert, teakert.

A kertek számos eleme és rendeltetése megegyzhet. Mégis elég csupán egy pillantás, és a témában legtájékozotlanabb ember is azonnal észreveszi a különbségeket.

A kertek építésének közös célja: virágok, fák, kövek, hidak és a víz segítségével egy olyan mesterséges, mégis harmonikus hely létrehozása, amely hangulatával nyomot hagy a kertet szemlélő lelkében.

a

Kategória