‘Jordánia’ kategória archívuma

Körülbelül 1 hete érkeztünk vissza a Párommal Jordániai nyaralásunkról. Csodás hely. Kifejezni szinte szavakkal nem is lehet, hogy mekkora élményt nyújt egy olyan hely, mint Petra, Holt-Tenger,Wadi Rum, Hammamat Main, vagy Amman, Nebo hegy és még sorolhatnám.

Sajnos csak egy hétre mentünk, de jövőre 100% hogy visszatérünk.Szereztünk ismerősöket, barátságokat kötöttünk a kedves Jordán emberekkel. Ide a saját képeimből fogok feltölteni, amiket mi készítettünk a nyaralás alatt.

Hol is kezdjem…melyik csodás hellyel?Akkor legyen az első sorrendben Petra…Egy sziklába vájt csoda, amiről az ember nem is gondolná, hogy mekkora..Minden képen, amit az interneten talál az ember, csak a kincstár fotóját látod.De hogy mi veszi körül, az út ami odáig elvisz, maga mily csodás és ami még csak a bevezető kincstár után jön…Egy napos túra minimum, mi sajnos nem végeztünk 6 óra alatt sem, csak nagyjából pillantgattunk körbe.

A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelentEnnek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussának, Mózes völgyének nevezik.Jordán sivatag szinte járhatatlan hegyláncának szikláiba vésett Petra ma is csak gyalogszerrel vagy lóháton közelíthető meg. A felfelé vezető ösvény helyenként egy méter széles szorossá, sikké szűkül, miközben a két oldalról óriási sziklák tornyosulnak az utazók fölé. Néha szinte rémisztő, de ugyanakkor csodás.A kalandtúrának is beillő csaknem 1,5 km-es út után a sik váratlanul véget ér és egyszer csak ott van előttünk teljes valójában Petra város kezdete a kincstár, ami oly csodásan van kivájva a sziklából, hogy az ember alapból elgondolkozik…..Hogyan csinálták annyi évvel ezelőtt, komoly felszerelések nélkül???

Petrát Johann Ludwig Burckhardtnak, a fiatal angol-svájci felfedezőnek köszönhetjük. 1812-ben miközben Damaszkuszból Kairóba utazott hallott a hegyek közé épült ősi városról, s elhatározta, hogy felkutatja. A helyi törzsfőnök engedélyét egy kis csellel szerezte meg, azt mondta, mivel jól beszélt arabul, hogy egy vándor kereskedő és fogadalmat tett Allahnak, hogy egy kecskét áldoz a szóbeszédben hallott városra néző magas hegy, a Dzsebel-Harun csúcsán. Sikerült bejutnia a romvárosba és a köpenye alatt elrejtett papírlapokra lerajzolnia az épületet, így került újra napvilágra Petra, a sziklafalakba vágott, monumentális, hellenisztikus sírjairól ismert romváros, amelynek nagy része még manapság is feltárásra vár.

Petrát lakói, a nomád pásztor nabateusok tették birodalmuk fővárosává, több mint 2000 évvel ezelőtt. Arábia északnyugati területéről vándoroltak el, s 600 év leforgása alatt Damaszkuszig terjesztették ki birodalmuk határait. Saját építészeti stílust hoztak létre, egyedülállóan finom fazekasságot, valamint megépítettek egy mesterséges vízmű-rendszert.

Az ezernyi színárnyalatban játszó sziklafalból gyönyörű építmények, sziklába faragott domborművek bukkannak elő.

A Kincstár, az el-Kasneh. A legenda szerint a tetején lévő urnában egy fáraó kincseit rejtették el. A helyi beduinok sok éven át lövöldöztek az urnára a csillogó aranyeső reményében. Az épületet feltehetően anno sírként használták. Síremlékben Petrában egyébként nincs hiány, kezdve a sziklaoldalba vágott királyi sírbolttól, a közemberek számára a falakba vájt temetkezési fülkéken át egészen azokig a temetőaknákig, ahová a bűnözőket lökték be, állítólag élve.

A nabateusok főistene Dusara, szobraival, obeliszkjeivel lépten nyomon találkozunk a városban. Isz.106-ban Petra a Római Birodalom provinciája lett. A városon jól megfigyelhetőek a római építészet jellegzetes jegyei. A legfeltűnőbb a domboldalba épített hatalmas színház, melynek 33 sora több mint 3000 nézőt fogadott be. Szintén a rómaiak építették a 2. században a Petra forgalmas központján végighúzódó oszlopsoros utat, melyet egykor a piac szegélyezett. Itt volt a köztéri ivókút is, a nimfáknak szentelt forrás, hogy árnyékot s hűsítő vizet adjon a nyári hőségben.Királysírok sorakoznak magasan, a sziklákba vájva a Királyok falán,de ezek még egy nap alatt  is alig bejárható területen  vannak, hiszen 800 műemlék: amfiteátrum, kolostor, oszlopsoros főutca, palota, templom és sír várja a barangolót.

Sok helyen csak “rózsaszín város”-ként említik Petrát, ami a nabateusok régi “búvóhelyéül ” szolgált. A rózsaszín-narancs színben pompázó sziklák, a szűk szurdokok, a sziklákba vájt és faragott “remekek” méltán érdemlik meg a VILÁGÖRÖKSÉG címet.

 

A Holt-Tenger…szintén gyönyörű és egyedi.Csodás hely, nyugodt pillanatok és annyira sós víz és a partja is,hogy szinte tömény sóoldat,nem tudsz, szóval lehetetlen, hogy elsüllyedjen az ember, mert a víz feldob.Amint a képen is látható, az a “folt” a vízen a Párom, aki csak pihenőágyként használta a Holt-Tenger vizét 🙂

Persze ha a szemedbe megy,azonnal ki kell mosni, mert rettentően mar.Amúgy pedig csak ráfekszel és csendben ringat, mint egy puha vízágy.Sok jó dolgot tulajdonítanak a Holt-Tenger vizének, összefoglalva, gyógyító hatást, többen lettek az utazás után várandósak, a bőrbetegeknek pedig szinte csodatévő szer a víz.Az ott feltörő kátrányos iszap, szintén gyógyító hatású.

A Holt-tenger fövenyét só kristályok alkotják, különösen a kisebb déli medencében, ahol a sót elkerített medencékben szárazra párolják. Az északi mélyvizű ( 300 m) medencét a déli, sekély ( 4 m) medencétől ma már csak egy szűk mesterséges csatorna választja el. A Holt – tengert a Jordán folyó táplálja, kifolyása nincs, a teljes befolyó vízmennyiség ( a tenger fenekén van néhány forrás, és a parton is vannak kisebb édesvizű források) elpárolog. A Jordán folyó által szállított élőlények a tömény sós víztől elpusztulnak, csak néhány igénytelen baktériumfaj marad életben, ebben a vízben.A Holt-tenger számos Biblia -i történet helyszíne. (Szodoma és Gomora, Énekek éneke). Antonius és Kleopátra története is említi.A környék már az Ókorban is illatszergyártó hely volt.

 

 

 

 

A Wadi Rum egy réges-régi beduin mese szerint, miután az Úr megteremtette a világot, szerteszalasztotta ügyes kezű angyalait, hogy fessék be pompázatos színekkel mindazt, ami csak a szemük elé tárul. Amikor azonban amazok feladatuk végeztével visszatértek, az Úr észrevette, hogy a Jordán folyótól délre egy jókora terület bizony fehéren maradt. Mérgében valamennyiüket odazavarta: nos, ezért hát az a káprázatos színorgia, ami felejthetetlenné tesz egy kirándulást Wadi Rumban, a Hold völgyében.

Jordánia területének háromnegyed része sivatag, illetve félsivatag. Egyetlen állandó folyója a Jordán, melynek termékeny völgye alkalmas egyedüliként a mezőgazdasági művelésre – keleten és délen csupán időszakos vízfolyások alakulnak ki. A hűvösebb északon borókafenyők, olíva- és eukaliptuszligetek borította, könnyed túrákra csábító hegyek magasodnak, míg a déli sivatagok világa másféle látnivalókkal vonzza a messze földről érkezőket.

A Wadi Rum, amelyről maga Arábiai Lawrence is nem egyszer szólt őszinte csodálattal. (Thomas Edward Lawrence [1888–1935] ezredes, író és régész az ország legújabb kori történelmének jeles alakja, emlékét Jordánia-szerte kegyelettel őrzik. A régészet iránt is érdeklődő ifjú kiváló eredménnyel végzett Oxfordban, majd a British Museum munkatársaként szentföldi ásatásokon vett részt. Megtanulta a helyi nyelveket, sőt dialektusokat, ismerte az itteni kultúrát és szokásokat – nemritkán arab öltözéket viselt. Kalandos életének és hadisikereinek állomásait fölsorolni nincs terünk, elégedjünk meg most csupán ennyivel: az első világháború idején az angol hírszerzésnél szolgált, majd részt vett a párizsi béketárgyalásokon.)

A Hold völgyének nevezett sivatag mindössze 70 kilométerre található Aqabától. Homoksziklákkal tarkított végtelen sivatag fogad bennünket, mely a délelőtti fényben vörös, naplemente után pedig kék színekben pompázik. E táj a kalandfilmek készítőinek is régi zarándokhelye: például Wadi Rum az Indiana Jones-sorozat állandó helyszíne. Az imént megidézett Arábiai Lawrence is innét indította seregeit az ottománok ellen: homokkőbe vésett monumentális arcképét megtalálhatjuk más történelmi nagyságokéi mellett.

 

Mi a sivatagig taxival mentünk, majd átszálltunk dzsipbe, amit egy szimpatikus fiatal beduin férfi vezetett.Miközben a dzsip a homokbuckákon le-föl hullámvasutazik, a szemünk elé toppanó sziklák sorra öltenek mesebeli formákat.  Fényképezni, frissítőt inni, vagy éppen megmászni egy-egy sziklát bármikor megállhatunk, ha előtte elég erősen és kitartóan dörömbölünk a vezetőfülke tetején. 🙂

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hammamat Main….a legkedvesebb emlékünk.Ha kikapcsolódásra vágyik az ember..hihetetlen!! Mi a Holt-Tenger után itt lyukadtunk ki a vezetőnkkel, hogy kipihenjük az aznapi túránk fáradalmait.És akkora szerencsénk volt, hogy csak ketten voltunk a Párommal, éppen  Ramadan volt, így senki sem volt fellelhető ott rajtunk kívül. A Hammamat Main egy nagyobb vízesés, ami a magas szikláról 50 fokosan zubog lefelé.Csodás érzés, mikor aláállsz, bár nem a legkönnyebb talpon maradni az erejétől..:) Van egy természetes szaunája is a hatalmas vízesés mögött. Az odakészített padokra csak lepihensz és érzed a termál illatot és beszívod a természetes szauna levegőjét, ami a sziklák közül bújik elő. Mikor már csak pihenni vágysz, stresszet elűzni, a legjobb dolog, amit én tettem.Kifeküdtem a vízben található párkányok egyikére, felnéztem az akkorra már csillagos égre és szemben pedig láttam a lefelé zubogó csodás vízesést.Hallgattam a hangját és olyan nyugalom töltött el, mint még sosem.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Amman Jordánia fővárosa.Legjobb, ha az ember Ammanba érkezve legelőször is a 837 méter magas Dzsebel al-Qaláról, a fellegvárból tekinti meg a várost. A 18 dombon mindenütt épületek, a legtöbb ház – a királyi ház kívánsága szerint – fehérre van meszelve. Jordánia fővárosának keleti részén látható a szíriai-egyiptomi autópálya egy szakasza, mögötte már csak a végtelen sivatag porfelhője.Nyugat felé azonban zöld a táj, lankásan lejt a Jordán folyó termékeny völgye felé.A mai Amman a 20. század szülötte. A város lakosságának száma csak a legutóbbi száz év alatt emelkedett 2000-ről 1,7 millióra. Legelőbb muszlim cserkeszek és csecsenek jöttek Oroszországból, akik jól megállták a helyüket a rabló beduin törzsek betöréseinek elhárításában. A gazdaság szempontjából fölöttébb előnyösnek bizonyult, hogy 1908-ban Ammant is bekötötték a Damaszkuszt Medinával összekötő hedzsászi vasútvonalba: a város így fontos közlekedési csomóponttá vált az évente Medinába utazó több tízezernyi zarándok számára. Fellendülést eredményezett az ország életében, hogy az első világháború után megszűnt a török uralom, 1949-ben pedig létrejött a hasemita királyság, és Amman lett Jordánia fővárosa.

Amman mediterrán éghajlatú város, nyara sem olyan forró, mint a környező területeké.Híres látnivalói közé tartozik a Nemzeti Múzeum, Husszein király mecsetje, valamint a citadella,valamint az ókori  Herkules-templom romjaival.Amman nevezetességeit kb. egy nap alatt megnézhetők, viszont Jordánia fővárosa kiváló kiindulópontja lehet kirándulásainknak. Jerash csak 48 km-re fekszik a fővárostól, ahol egy szinte teljesen megmaradt II.századi római város barangolható be.

Nebo-Hegy:A Nebo egy magas hegygerinc,  amely mintegy 817 méter (2680 láb) tengerszint feletti magasságban fellelhető, a mai Nyugat- Jordániában. A kilátás a csúcson csodás panorámát nyújt a Szentföld felé és a Jordán folyó felé.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Ószövetség szerint az Egyiptomból való kivonulás és 40 évnyi pusztai vándorlás után Isten e hegyről mutatta meg Mózesnek az Ígéret Földjét, Kánaánt, de megtiltotta neki, hogy az új haza földjére lépjen.A  800 méterrel a tenger szintje fölé magasodó Nébó – hegyről lélegzetelállító kilátás nyílik mindarra, amit Mózes megpillanthatott, de meg nem érinthetett. Tiszta időben a júdeai hegyekről egészen a Holt – tengerig ellátni.Mózes V. könyve 34. fejezete szerint Mózes itt halt meg a hegyen. A későbbi évszázadokban több templomot és kegyhelyet építettek a feltételezett sír helyén.E helyen található Mózes botja is, emlékmű formájában,amit mikor leszúrt a földbe, az kígyóvá változott. Található ugyanitt egy templom is, aminek a padlója és belseje ki van rakva színes és hófehér mozaikokkal is, amik igen régiek és csodaszépek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nos Jordánia csodás helyeiről  hirtelenjében ennyit tudnék írni…meg a fotók, amik sajnos nem adják vissza, hogy valójában  milyen is élőben.Az emberek kedvesek, barátságosak, az ételek ízletesek, finomak és mindig süt a nap. A szabad életű beduinok, akik ott élnek, ahol szinte semmi sem terem meg…Kecskéket tenyésztenek, legeltetik őket és ott telepednek le, ahol akarnak, egy csodás, szabad élet reményében.

Mi voltunk “túrázni” egy előre megbeszélt találkozó alapján, egy Magyar hölggyel, akinek a neve sokaknak ismerős, akik már jártak Aqabában, vagy Ammanban. Gábor Zsuzsa a hölgy neve és igencsak kitett magáért, értünk, hogy jól érezzük magunkat, lássunk mindent, amit érdemes és ne csak azokat a helyeket, ahová a turistabuszok visznek el… 100%-osan meg vagyunk Vele elégedve és amint visszamegyünk, ismét Őt választjuk majd kalandtúránk vezetőjéül.Akit esetleg érdekel az elérhetősége, itt található a cikkem végén egy link, egy weboldal, amit azóta a Zsuzsa készíttetett, megtalálható rajta az elérhetősége. Ha nyaralni megy az ember Jordániába, nem érdemes az utazási irodák ajánlataival mennie, mert nem csak Zsuzsával, de taxisokkal is kis kutakodással az út előtt, negyed annyiból kijön az ember, mint amit az utazási iroda ajánl.Sajnos elsőre nem volt időnk mindenhová eljutni, de az 100%, hogy vissza fogunk térni, mert az a feeling………… 🙂

No és akit érdekelne esetleg az összes képünk, szám szerint 1124 darab… csak írjon a tinyred35@gmail.com-ra ez ügyben  és küldöm a linkeket 🙂

 

 

Zsuzsa weboldala:

http://www.jordandesert.com/index.html

 


 

a

Kategória