‘Kelták’ kategória archívuma

Ők az egyik olyan nép, amelynek eredetét és történetét sok talány fedi. Fennmaradt hősmondáik, mítoszaik sok ezer éves gyökerekről tanúskodnak. Ők maguk a vízözön előttről eredeztetik népüket, és hat honfoglalásról beszélnek, melynek során újra és újra visszatértek a Brit-szigetekre. Mondáik alapján egy olyan nép bontakozik ki előttünk, akik sokkal többet tudtak a természet törvényeiről, mint akár mi, mai emberek. A mágia mindennapi életük része volt. A jellegzetes fehér köpenyes druidáik és a Stonehenge mindenkinek eszébe jut a kelta szó hallatán.

Szűkebb értelemben egy ókori indoeurópai népcsoport, kikről számos görög és római forrás beszámol. A több nemzedékes családok nagy kunyhókban éltek együtt, melyek jellemzően kőből vagy vályogból készültek, de  az is előfordult, hogy a fakeretes építményt agyaggal borították be. Az eső ellen szalmával védték a házat. Élelmiszereiket agyagedényekben tárolták, melyeket a későbbiekben szépen színezett mintákkal díszítettek.

Táplálkozásukra jellemző volt a kemencében sült kenyér illetve a nyílt tűzön, vasüstben főtt ételek. Szintén a kelta nép ötletességének köszönhetjük a malomkő általi őrlést, melyben a gabonamagvakat lisztté morzsolták össze. Kedvelt szemes terményeik a tönköly, búza, árpa, rozs és köles voltak. Állattenyésztésükre a szarvasmarha-, sertés- és juhtartás volt a jellemző. Szintén hússzerző forrás volt az erdőben található vadak (vaddisznó, őz, szarvas) levadászása.

A kelták előszeretettel foglalkoztak kereskedelemmel, nemcsak a messzi északról szállították a drága borostyánt, hanem a görögökkel is gyakran cseréltek árut. A Kárpát-medencében ők verték az első ezüst pénzeket.

 

MIT MONDANAK RÓLUK A TÖRTÉNELEMKÖNYVEK?

Megdöbbentően keveset.

A hivatalos történetírás i.e. VIII.sz.-tól tudja nyomon követni őket. Eszerint valószínűleg a Duna felső szakaszának vidékéről származnak, i.e. 800 körül innen indultak el és telepedtek meg a kis-ázsiai Galatiában, Galliában(a mai Franciaország területén), Észak-Itáliában, az Ibériai-félszigeten és a brit szigeteken. I.e.387-ben kifosztották Rómát, s kb. egy évszázaddal később Delphoit. Az i.e. I. évezredre a Brit-szigetek északi részére szorultak vissza, ahol még hosszú ideig őrizték önállóságukat. Közép-Európában az i.e. III. század végétől a Kárpát-medence nyugati fele vált legfontosabb központjukká, itt bójoknak nevezték őket. A Cseh-medencében letelepedett kelták (boiusok) után kapta Csehország a Bohémia elnevezést.

Napjainkban már csak egyetlen független kelta lakosságú ország van Európában: Írország. Kelta nyelvet beszélő csoportok élnek még Bretagne-ban, Walesben, Skócia északnyugati tájain és a Hebridákon.

 

ÍROTT FORRÁSOK

Kevés írott anyag áll rendelkezésre róluk, annak ellenére, hogy a rovásírás igen korán kialakult náluk. Jelenleg folyó kutatások alapján a kelta írás kialakulása megelőzte az eddig legkorábbinak hitt elámi (sumér) írást, ami i.e. 3500 körül keletkezett. Egyre több régészeti felfedezés szól amellett, hogy a kelta nép volt Európa legősibb kultúrnépe.

A druidák tudatosan nem jegyezték le tanításaikat a kelták történelméről, a világegyetemről, csillagászatról, az idő számításáról, az univerzális energiáról, a gyógynövényekről és még ki tudja, mi mindenről. A tudást csak szájhagyomány útján adhatták tovább a tanítványoknak.

A sors fricskája: a legtöbb írást a kelták megszállott ellenségei hagyták ránk, a rómaiak.

A keltákat i.e. 500 körül kezdték az antik történetírók emlegetni. Julius Caesar és Tacitus műveiből sokat megtudunk a kelta kultúráról. Elismeréssel említik a fejlett kézművességet. A kelták kiválóan bántak a nemes- és színesfémekkel és ők alapozták meg a vasművességet. Ezt több gazdag fegyver- és ékszerlelet bizonyítja. Technikai újításaikat a kardok és egyéb fegyverek készítésében évszázadokig alkalmazták a kézművesek Európában.

A történetírók kiemelik a druidák különleges szerepét egy-egy kelta közösségen belül. Nemcsak papi feladatokat láttak el, úgy tűnt, nagy a befolyásuk a komoly, közösséget érintő döntések meghozatalában. A falvak sosem cselekedtek druidájuk tanácsa ellenében.

A leírások szerint világos bőrű, világos, szőke vagy vörös hajú, kék szemű, robosztus testalkatú emberek voltak. A férfiak szakállt viseltek. Rengeteg ékszert hordtak úgy a férfiak, mint a nők. Szerették a színes ruhákat. Harsány, nyitott, kreatív, öntörvényű, szabadságszerető nép volt.

 

HITVILÁGUK

Vallásukkal kapcsolatban kezdetben ellentmondásos emlékek maradtak fent, amit nem is vettek komolyan a kutatók, majd miután több ír forrás is igazolta őket, kezdtek el vele komolyabban foglalkozni. Napjainkban a kelta vallás leginkább a kultusz filmekből és könyvekből ismerhető, mint pl. Tolkien legendás Gyűrűk Ura trilógiája, ahol szintén feltűnnek az orkok, tündék vagy akár a törpök.

Isteneiknek különböző kegyetlen áldozatokat mutattak be akkoriban: Ezusnak fára felakasztott emberrel áldoztak, Tarannak, a vihar istenének égő áldozatot mutattak be, míg Teutatestnek az áldozatot vízbe lökték.

A kelta harcosoknak emberfeletti erőt adott a lélekvándorláson alapuló hitük. Mivel a halhatatlan lélekkel azonosították magukat, a test halála közömbös volt számukra. Ezek a fanatikus harcosok nyilván nem nyerték el az őket leigázni igyekvő rómaiak tetszését. Több római császár is komoly támadásokat intézett a Britannia ellen. Stratégiailag nem indokolható, hogy miért kellett volna nekik ez a Rómától távoli sziget. Azóta előkerült írásbeli források szerint a római hadvezérek elsődleges feladata nem is a területi foglalás vagy zsákmányszerzés, hanem a druidák összefogdosása és kiirtása volt! Milyen érdekes! A druidák tudása ekkora veszélyt jelentett volna Rómára?

A druidák hitvilágát csak mozaikokból rakhatjuk össze. Nem biztos, hogy be kell dőlnünk a rómaiak által terjesztett híreknek, melyek véres emberáldozatokról regélnek!

Az bizonyos, hogy a természet tisztelete központi szerepet játszott vallásukban. Szívesen tartottak összejöveteleket ligetekben, erdőkben. A druidák gyógyítási képességei híresek voltak. Ismerték és használták a föld és ég energiáit. A druidák minden életforma tiszteletére és megbecsülésére tanítottak. Kimagasló csillagászati ismereteik voltak.

Jellemző a keltákra, hogy a különböző törzsek sohasem fejlesztettek ki összetett, közös államformát. Néhány történetíró ezt azzal magyarázza, hogy a torzsalkodások miatt nem voltak erre képesek. Talán fel kellene hagynunk azzal a szemlélettel, hogy csak az a kultúra lehet civilizált, amelyik fegyveres hatalmon, császári diktatúrán alapulva erőszakosan létrehoz egy nagy birodalmat, mint például Nagy Sándor, vagy az ókori Róma. Hiszen a kelták kulturális, vallási és gazdasági hatása, befolyása virágkorukban kiterjedt Európán át egészen Kis-Ázsiáig. Minden nép sokat tanult tőlük, anélkül, hogy azokat leigázták vagy kizsákmányolták volna.

 

 

a

Kategória