‘Lápi múmiák’ kategória archívuma

lápmúmiák rejtélye több száz éve foglalkoztatja a kutatókat és a közvéleményt. Történt ugyanis, hogy 1640 tavaszán egy emberi holttestet ástak ki az Észak-Európában található Schalkholzer-lápból.

Titkok, tények, elméletek

Az első felfedezés után a 18. és a 19. században egyre gyakrabban akadtak elhagyatott, mocsaras vidékeken konzerválódott holttestekre. Akkoriban azon kívül, hogy tisztességes körülmények között újratemették a mocsárba vetett szerencsétleneket – kiknek teste a mocsáronkívüli környezetben szinte azonnal oszlásnak indult -, nem igazán tulajdonítottak nagy jelentőséget a történteknek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A tudományt és a kutatókat az 1870-es években kezdte el foglalkoztatni a kérdés: hogyan lehetséges, hogy a mocsárbantalált holttestek ilyen bámulatosan konzerválódtak? A válaszra viszonylag hamar megérkezett a tudományos magyarázat. A mocsaras medencékben található tőzeget alkotó tőzegmoha olyan körülményeket teremt, melyben a baktériumok képtelenek szaporodni. Ebből következik, hogy a mocsárbakerült szerves anyagokat – közöttük az emberi testet – nem érik el a baktériumok. A tőzeg természetes cserzőanyagot is tartalmaz, ami tartósítja a mocsáriholttestek bőrét, és egyúttal barnára is színezi, és tökéletesen konzerválja azt.

A holttestek kora annyira nem látszott, hogy 1950-ben, amikor felfedezték a tollundi embert Dániában, a tetemre bukkanó tőzegvágók azt hitték, hogy egy új keletű gyilkosság áldozatát találták meg – hasonlóan az 1983-ban, a chesteri Lindow Moss-ban talált koponyához.

Akkor a rendőrség a konzerválódott hajjal, szemgolyókkal és az agy egy részével együtt talált koponyát szembesítette egy korabeli gyilkosság gyanúsítottjával, aki ijedtében be is ismerte bűnösségét.
Csak a későbbi radiokarbonos kormeghatározás tisztázta a hamisan megvádolt férfit: a vizsgálat kimutatta, hogy a holttest több mint kétezer éves.

A legidősebb mocsári holttestet szintén Dániában találták. A Fyn szigeti Koelbjergből származó asszony holtteste több mint tízezer éves lehet. Vele ellentétben már lágy szöveteket is találtak a vaskorban élt, Britanniában, Írországban, Hollandiában, Dániában és Németországban előkerült lápi múmiákholttestén. Néhányuk a középkorból és a középkor utáni időkből származik, de a mocsáriholttestek többségének eredete az i. e. 1. század és az i. u. 4. század közé tehető.

a

Kategória