‘Láthatatlan játszótársak’ kategória archívuma

Az ezoterikus felfogás szerint minden gyermek látja a szellemi világ lakóit.

Megeshet, hogy csemetéd képzeletbeli barátokat, játszótársakat és angyalokat emleget, abban a meggyőződésben, hogy te is azt látod, amit ő. Először talán kétkedve vagy ijedten fogadod a hallottakat, aztán már csak legyintesz – nyilván élénk a gyerekfantáziája.

Főleg az ezredforduló után született gyerekekreigaz, hogy érzékenyebbek a világra, másként szemlélik a közvetlen környezetüket, mint nagyobb társaik. Nyitottabbak a magasabb szférákra is, gyakran beszélgetnek angyalokkal, akikről azt állítják, nincs nemük, illetve egyszer női, máskor férfialakban jelennek meg.

Valójában arról van szó, hogy az apróságok még ezer szállal kötődnek ehhez a másik világhoz, hiszen csak nemrég érkeztek a Földre, így könnyebb a kapcsolatot létrehozniuk és fenntartaniuk a test nélküli entitásokkal.

Négy-öt éves korukig félelmek nélkül élnek, ezért az érzékelésük is tisztább – feltétel nélkül befogadják a külvilág minden rezgését. Úgy is mondhatjuk, a harmadik szemükkel látnak. Még nagyon fejlett a koronacsakrájuk, ám ez a képességük az idő előrehaladtával csökken, illetve teljesen visszafejlődik.

Ha félsz tőle, hogy a különös beszámolók miatt esetleg kicsúfolják csemetédet az óvodában, próbálj meg szabályokat felállítani arra vonatkozóan, mikor és hol beszéljen ezekről az élményekről. Iskoláskorra általában teljesen eltűnik a gyerkőcök életéből ez a fajta fogékonyság, bár a misztika iránti érdeklődésük később – más formában – még megnyilvánulhat.

Az angyalokhoz hasonlóan képzeletbeli állatai vagy barátai is lehetnek a gyermekednek, melyekről rendszeresen, akár minden nap tudósíthat téged. Gyanús lehet, ha rákérdezel, hogy ki a legjobb barátja, és nem magyar nevet mond, illetve nem ismersz ilyen nevű személyt vagy állatot a közvetlen környezetedben.

Ha gyakran hallod, hogy a lurkó mesél valakinek, miközben egyedül játszik, esetleg a nevén is nevezi ezt a láthatatlan lényt, megint csak elképzelhető, hogy a szellemi világ valamely képviselőjével kommunikál.

Ahelyett, hogy kétségbe vonnád a szavait, lépj túl a dolgon – ne kelts benne feleslegesen bűntudatot, és ne is próbáld meggyőzni arról, hogy a barátja nem létezik.

Hagyd, hadd játsszon, mert ez a képzeletbeli lény biztonságérzetet ad neki. Később – például közösségbe kerüléskor – szükségszerűen a külvilág felé fordul a figyelme, és egyre kevesebb időt tölt majd el abban a bizonyos másik szférában. Lesznek igazi, hús-vér barátai, akik között ugyanilyen biztonságban érzi majd magát.

Gyakran mondanak megdöbbentő dolgokat a kisgyerekek – ha például nosztalgiázol, hirtelen rávághatja csemetéd: tudom, én is ott voltam. Esetleg olyan tényeket vagy adatokat közöl előző családjáról, melyeket biztosan nem hallhatott sehol.

A szakirodalom számon tart olyan gyerekeketis, akik más dialektusban szólalnak meg, illetve igen könnyen sajátítanak el egy idegen nyelvet már nagyon kicsi korban is. Sőt, olyan történetet is lejegyeztek, melyben a gyerekleültette az anyukáját és az apukáját, és elmesélte nekik, hogy tudja, nem ők az igazi szülei, ám amikor újjá kellett születnie, mégis őket választotta az új családjának.

Ha te is találkoztál ezzel a helyzettel, nagyon fontos, hogy ne ess kétségbe. Fogadd el, amiket mond a gyermeked, ne vitatkozz vele. Lehetőleg ne faggasd az előző életről, ne próbálj meg minél több adatot megtudni a múltról, mert ezzel megijesztheted őt.

Az anyagi világban való meggyökerezést, azaz az leföldelést elősegítheted azzal, ha minél többször viszed ki a szabadba, ahol megtapasztalhatja a fizikai síkon való létet. Tereld el a figyelmét a test nélküli entitásokról és a múltról – így könnyebben illeszkedik majd be a társadalomba is.

a

Kategória