‘Luxori Templom-Egyiptom’ kategória archívuma

 

A luxori templomot Déli Opetnek vagy az „elvonulás helyének” nevezték, istenét pedig Amenemopének, azaz „OpetAmonjának” hívták. A templom a király isteni ka-lelkének kultuszközpontja volt. Ez volt az a hely, ahol a királyi hatalom Ámon segítségével évente megújult az Opet-ünnep keretén belül. Az Opet- (vagy Ipet-) ünnepen, melyet Hatsepszut uralkodása alatt rendeztek meg először, megismétlődik a fáraó isteni fogantatása. Az ünnep során Ámon szobrát a szent bárkán Karnakból Luxorba viszik, ahol a belső szentélyben az isten rituálisan egyesül az uralkodó anyjával, aki így ismét életet ad a fáraó jának. A király a szentélyben eggyé válik újjászületett jával, és ereje megújul. (A a lélek egyik megfelelője az egyiptomi vallásban.) A templom ábrázolásainak ezek a szertartások adják a témáját.

A templomig szfinxekkel szegélyezett sugárút vezet, amely egykor egészen a karnaki templomig ért. Ezt az utat a XXX. dinasztia idején I. Nektanebó újíttatta fel és vette körül szfinxekkel, de már korábban is létezhetett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A templom teljes hossza 189,89 méter, legnagyobb szélessége 55,17 méter.

II. Ramszesz idején a templom jelentős bővítésen esett át. Az oszlopsortól északra újabb oszlopokkal körülvett udvar épült, elé a templom új főbejárata, hatalmas pülónokkal. Az első pülónon áthaladva jutunk be a Ramszesz által építtetett oszlopos udvarba. A paralelogramma formájú udvar 57×50,9 méter területű. Ez az udvar nem a templom eddigi tengelyére épült, hanem kicsit attól elfordulva, hogy Karnak felé nézzen, s hogy magába foglalhassa a már korábban, Hatsepszut és III. Thotmesz idején Ámon, Mut és Honszu szent bárkáinak emelt bárkaszentélyeket, melyeket Ramszesz később újjáépíttetett. Ezek a bárkaszentélyek voltak az utolsók abból a hat állomásból, amik a Karnakból Luxorba vezető felvonulási út mentén álltak. Az oszlopos udvar északkeleti részén épült később az a keresztény templom, melyre később a mecsetet emelték.

A 100 méter hosszú, kétoldalt 7-7 papiruszforma, 19 m magas oszloppal és domborműves fallal szegélyezett széles út, mely a templomot megelőző napudvarhoz vezet, III. Amenhotep uralkodása alatt kezdett épülni, de a király nem sokkal ezután meghalt. Ehnaton uralkodása alatt nem épült tovább a templom, így a ma látható díszítéseken III. Amenhotepen kívül az oszlopsort befejeztető Tutanhamon alakja jelenik meg. A díszítéseket Ay fejeztette be, mivel Tutanhamon is meghalt, mielőtt teljesen elkészültek volna, nevüket azonban Horemheb a sajátjáéval cserélte fel, így most az ő kártusa látható itt. Az oszlopsor déli végének jeleneteit végül I. Széthi alatt fejezték be. A fal domborművei az Opet-ünnep eseményeit ábrázolják: Ámon érkezését szent bárkáján Karnakból Luxorba, majd visszatérését.

Az Amarna-korban Ehnaton napszentélyt építtetett a luxori templom mellett; ezt később, Horemheb uralkodása idején lebontották, hasonlóan Ehnaton más építményeihez.

Hatsepszut is folytatott itt nagyobb építkezéseket, de ezeknek az épületeknek a nagy része nem maradt fenn. A ma álló templomot III. Amenhotep idején kezdték el építeni. Amenhotep isteni születését ábrázoló képekkel díszített helyiség már a 30. évre, az uralkodó első szed-ünnepére elkészültek. Először az épület legdélebbi magva készült el, amely megemelt talapzaton áll, majd ez elé északra egy nyitott oszlopsoros úgynevezett napudvart építtetett, melyet minden oldalról oszlopsor övezett, és délen egy 32 oszlopos kisebb udvarba nyílt, mely a templomba vezetett. Megkezdődött egy 100 méter hosszú, 14 papiruszoszlopból álló oszlopsor építése is, melyet Tutanhamon uralkodása alatt fejeztek be. Az oszlopsor déli végében Ámon és Mut hatalmas ülőszobrai találhatók.

Az oszlopsor után találjuk a 45×56 méteres napudvart.Déli végében  oszlopcsarnokban folytatódik.Falainak díszítése Amenhotepet ábrázolja Théba istenei előtt, valamint a nomoszok megszemélyesített alakjait. Ebből az oszlopcsarnokból egy kisebb csarnok nyílt, mely eredetileg a templom belsejének nyolcoszlopos előcsarnoka volt. Innen lehetett eljutni Mut és Honszu kápolnáiba. Az itt állomásozó római katonák azonban az istenített császár kultusza kápolnájává alakították át, ezért eltávolították a szobrokat, déli ajtajából szentélyt alakítottak ki, ahol ma Diocletianust és három társcsászárát ábrázolják a festmények.

Innen négyszögletes csarnokba jutunk, melyben négy oszlop állt. Kelet felé nyílik belőle az Amenhotep isteni fogantatását és születését bemutató helyiség („születési szoba”), melynek díszítési témáját az adja, hogy Ámon teherbe ejti Mutemwia királynét, aki ezután megszüli a leendő fáraót, Amenhotepet. A templomnak ez a része ott épült, ahol a hit szerint maga Ámon született. A négyszögletes csarnokból nyugatra kisebb helyiségek nyílnak.

Továbbhaladva egy újabb négyszögletes csarnokba jutunk, melyben eredetileg szintén négy oszlop állt, ezeknek ma már csak az alapjuk látható. Díszítései Ámont és a fáraónak öltözött Sándort ábrázolják. Kétoldalt három-három oszlop és négy-négy kisebb helyiség található.

E mögött széles, tizenkét oszlopos csarnok húzódik meg, ez a weszkhethotep, az áldozatok csarnoka.

Ezen túl található maga a szentély, ahol az isten hatalmas ülőszobra állt. Körülötte kisebb helyiségek sorakoznak. A szentély azon a helyen épült, ahol az egyiptomiak hite szerint a teremtés lezajlott.

A Késő Korban a XXV. dinasztiabeli Sabaka emeltetett oszlopos pavilont a pülónok elé, majd I. Nektanebó előudvart építtetett ide.

1989-ben 26 szobrot találtak napudvarban elásva– istenek, istennők, királyok, királynék, köztük III. Amenhotep hatalmas kvarcitszobrát. Ezeket a 4. században rejthették el itt. Ma a Luxor Múzeumban őrzik őket.

 

a

Kategória