‘Magyar küldetés’ kategória archívuma

Az emberek bizonyos földi feladatokra születtek, amit vagy elvégeznek, vagy elmulasztanak, amihez hasonlóan minden népnek megvan a Teremtő által rá bízott feladata. Ilyen például megteremteni egy kultúrát, vagy védeni a Föld bizonyos szent helyeit. A történelmileg belátható legrégebbi időktől kezdve bizonyos embercsoportok arra hivatottak, hogy a Földön messzemenően szolgálják az Isteni Akaratot. így volt ez már az ősi kultúrákban is, például Lemúriában és Atlantiszon. A Föld országaiban, mindenhol vannak isteni
küldöttek, tanítók, vagy szellemi vezetők és vannak népek, akiknek feladata az Isteni Akarat szolgálata. Kezdetben a magyar népek feladata – a kultúrateremtés mellett – a
példamutatás és a tanítás volt, amint azonban egyre nagyobb teret hódítanak a Földön a sötétség erői, a feladatok a tényleges harcok irányába tolódnak. Megemlíthető, hogy az emberellenes Római Birodalommal szemben 500 éven át harcoltak a pártusok – önvédelemből, (a Pártus birodalom fennállása Kr.e. 250-től Kr.u. 300-ig) míg végül a rómaiak
megsemmisítették a Pártus birodalmat. A Római birodalom erejét Atilla vezetésével a hunok ingatták meg. Atilla, Isten ostoraként büntetni jött és fegyverrel harcolt a gonosz ellen. Árpád bejövetelétől napjainkig már nem a büntetés a magyarok feladata, hanem a keresztényi vállalás, ami szintén sok harccal és ugyanakkor sok szenvedéssel járt.
A magyar ember, a Krisztusi út kódjait hordozza magában,
aminek velejárója a másokért való áldozathozatal. Küldetését akkor tölti be a magyarság, ha benne szabadon és maradéktalanul működik a Magyar Szellemiség – akinek köszönhetjük sajátos kultúrkincseinket, történelmi helytállásunkat és olyan kulturális különlegességeink meglétét, mint a rovásírás, valamint a Magyar Szent Korona. Történelmünk bizonyítja, hogy a magyarság a kihívásoknak megfelelt, ha kellett felvette a harcot, ez által védve önmagát, a Hazát és Európát. A magyar nem kereste az ellenségeskedést, de az. ellenség jött német, török, tatár, osztrák, vagy orosz alakjában és akiket a magyarság védett a török és tatár betörésektől, azok olykor cserben hagyták, máskor hátba támadták és halálra ítélték. Ahogyan Jézussal is tették 2000 évvel ezelőtt, az Öt keresztre feszítők.
Mi más ez, h a nem keresztút?
Jézus felvállalta a kereszthalált, amit a feltámadás követett. Az emberiségnek is hasonlót kell átélnie a felemelkedése érdekében, ha nem is a szó szerinti keresztre feszítéssel. A magyarság – az emberiség zászlóvivőjeként – felvállalta a jézusi sorsot: a becsület és szeretet erejével harcolni a gonosz ellen. A magyarság vállalása szenvedéstörténet és
egyben üdvtörténet is, mert a küldetés teljesítése feltámadással jár (emlékezzünk Pió Atya szavaira)
Mi történik akkor, ha a magyarság nem teljesíti küldetését? Ha az utolsó percben elveszíti erejét, önbizalmát és hitét, és a világrengető viharban Isten kezét elengedi? Akkor a gonosz győzelmével végződik az emberi civilizáció? Vagy az Atya másokra bízza a nagy feladatot? A SZERETET-nek mindenképpen győznie kell a Földön. Felelős érte az emberiség, a magyarság és minden ember külön-külön.

SZABÓ SINKÓ MAGDA – A MAGYAR GÉNIUSZ könyvéből

a

Kategória