‘Magyarország’ kategória archívuma

A Zalaszántói sztúpa Európa legnagyobb, Kelet-Európa első buddhista szentélye.

Az Emberi jogok parkjában található a buddhista sztupa, melyet 1992-93-ban emeltek. 30 m magas, 24 m átmérőjű hófehér építmény, belsejében 24 m hosszú életfával és Buddha ereklyéivel és földi maradványának néhány darabjával, amik díszes tartóban lévő apró csontszilánkok. Az aranyozott Buddha-szobor Dél-Koreából érkezett ide.

A vallást itt nem gyakorolják és a szentély belsejébe sem lehet bejutni, zárt építmény, két szerzetes vigyázza. A sztúpa délkelet felé néz, amely részét a hegynek az Emberi Jogok Parkjának nevezik.

Az aranyozott Buddha-szobor Dél-Koreából érkezett ide. Az avató ünnepségen 1993-ban részt vett a dalai láma is, Tibet száműzött vallási vezetője.

Bop Jon (eredeti nevén Jin Soo Lee) dél-koreai  buddhista szerzetes 1990-ben elhatározta, hogy egy rendszerváltó országban felépít egy Buddha-szentélyt, amely majd a békét, boldogságot, megvilágosodottságot képviseli. Olyan helyszínt keresett, ahol a helyi lakosság is elfogadja majd egy ázsiai vallás szent helyét. Ezt végül Zalaszántón találta meg, ahol a polgármester javaslatára a Kovácsi-hegyen levő Világosvár nevű helyet választotta.

Köszönhetően a dél-koreai,magyar és osztrák adományoknak, az építmény 1992. márciusa és szeptembere között, mintegy 40 millió forintból  épült fel.

A sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat,tibti könyveket helyeztek az építmény betonjába. 1992. szeptember 28-án helyezték el a sztúpa kupolája fölött kialakított üregben a vallásalapító Buddha földi maradványának néhány darabját, díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. Ezeket a csontokat Tibet kínai megszállása idején menekítették Indiába, a Dalai Láma száműzetésének helyére, ahonnan Svájcba  kerültek egy buddhista iskolába. Az ereklye elhelyezésével vált a zalaszántói sztúpa szent zarándokhellyé. Európában ma csupán ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha-ereklyét.

Az ügyes diplomáciának köszönhetően a sztúpát 1993.Június 17-én személyesen a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco avatta fel.

Az időjárás viszontagságai miatt a sztúpát 2007-ben felújították, ami miatt újra kellett szentelni.

A sztúpánál elhelyezett háromnyelvű tábla magyar felirata:

 

Ez a Béke-sztúpa, amely a 316 méteres Zalaszántói hegyről néz a Balatonra, 30 m magas és 24 méter széles. Kívánjuk, hogy Európa legnagyobb sztúpája járuljon hozzá a világbékéhez! Buddha tanításai, ereklyéi és egy 24 méteres életfa található a sztúpa belsejében. A Buddha-szobor Dél-Koreából származik.
A sztúpa Buddha szellemét, ugyanakkor bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együtt-érzését és szeretetét is jelképez. A béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe.
Őszentsége, a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco 1993. június 17-én ünnepi keretek között nagy örömmel személyesen avatta fel ezt a sztúpát. A Magyarországi Buddhista Béke Sztúpa Alapítvány elnökének, Bop Jon koreai buddhista szerzetesnek a kezdeményezésére jött létre ez az emlékmű. Jelentős segítséget nyújtottak a tibeti buddhista szerzetesek. 1990-ben Huszti Zoltán Ferecz polgármester Bop Jonnak a béke „világítótornyának” felépítésére alkalmas helyül a Világosvár hegyet javasolta. Magyar építészek és egy magyar építővállalat vállalták a munkát. Osztrák köz- és magántámogatások segítségével 1992. márciustól szeptember végéig elkészülhetett az emlékmű.
A Békeszentély építése nem kezdődhetett volna el Zalaszántó Önkormányzati képviselőtestülete, a falu lakossága és a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság megértő támogatása nélkül.
Az építés összesen kb. 40 millió forintba került. Ezt az összeget a Dél-Koreából érkező nagyvonalú, köszönetet érdemlő pénzügyi támogatás, valamint sok európai adakozás révén lehetett előteremteni.
Sugározzon ez a Béke-sztúpa innét az Emberi Jogok Parkjából, mindent átható békeszerető gondolkodást az egész világba!

 

 

 

 


a
kisebb normál nagyobbA szegedi Boszorkánysziget a város szívében elterülő, sűrűn benőtt, buja ártéri erdő. Neve már csak azért is különleges, mert tulajdonképpen félszigetről van szó, és nincs is semmiféle bizonyíték rá, hogy valaha is szigetlett volna. A boszorkány név magyarázata azonban a magyar történelem egyik legsötétebb idejéből származik, amitől a városba látogatóknak még ma is borsódzik a hátuk.

Számos műalkotás, vers és regény született a korabeli eseményekhez kapcsolódóan, azonban a szegedi boszorkányperek még mindig viszonylag ismeretlen részét képezik a magyar történelemnek. Kevesen tudják például, hogy több mint hatvan per kötődik a városhoz, és a magyarországi boszorkányüldözés legsötétebb pillanatai is hozzá, pontosabban a Tisza parton, az Árvízi-emlékműtől délre található vadregényes ártéri területhez, mai nevén a szellem járta Boszorkány szigethez köthetőek.

A Magyarországon lezajlott 124 boszorkány pernek több mint a felét Szegeden  folytatták le, és itt, egészen pontosan a mai Boszorkánysziget területén került sor hazánk történetének legtöbb áldozatot követelő kivégzésére. 1728. július 23-án a hóhér három máglyát rakott aTisza partján, melyen végül hat testileg és lelkileg meggyötört férfit és hat szintén súlyosan megkínzott nőt égettek meg elevenen, köszönhetően a felelőtlen vádaskodásoknak, illetve a korábbi évek aszályainak, éhínségének és a pusztító árvíznek, melyet a boszorkányok művének tartottak.

Boszorkánysággal általában kuruzslókat vagy a gyógyító füveket ismerőket vádolták meg, de a hisztéria idején már bárki áldozat lehetett, akit egy rosszakarója feljelentett. Így kerülhetett a máglyára azon az estén a város leggazdagabb polgára és egykori bírája, a 82 esztendős Rózsa Dániel, de vele együtt halt tűzhalált az őt vádoló bábaasszony, Kökényné Nagy Anna is.

Bár nappal az erdő otthont ad a nyüzsgő kulturális életnek, miután a sötét leereszkedik, a sűrűjéből hallatszó különös, vérfagyasztó hangok és neszek elijesztik az idelátogatókat.

A baljóslatú hely, melynek a tiszai uszálytemető ad még kísértetiesebb hangulatot, napjainkban szabadon látogatható, ám nemcsak a hátborzongató atmoszféra miatt érdemes felkeresned.

a

Kategória