‘Másik világból való?’ kategória archívuma

A homo consumus ismeretlenből való hirtelen előbukkanását a kutatók többsége az ún. evolúciós nagyugrás elméletével igyekszik magyarázni. Mások szerint ilyen evolúciós eseményre nem feltétlenül volt szükség, mert, mint állítják, a homo consumusi civilizáció létrehozásához és fenntartásához a homo sapiensi agykapacitás töredéke is elegendő. Még szórványosabban fordul elő az a nézet, amely a geocentrikus magyarázatokkal szemben, a homo consumusi civilizációt idegen bolygóról származtatja, azaz olyan ember formájú lényektől, akik a szóban forgó időszakban egyszer vagy többször megfordultak, esetleg tartósan megtelepedtek a Földön.

A Budavári Labirintusban kiállított leletanyag 9 darab ún. h. c. lenyomatból, illetve lelet-együttesből áll.

A feltárások eddigi eredményeit összefoglaló tárlat, valamint a még feltárás alatt álló nagyszámú lenyomat igazolni látszanak az első sejtést: a Budavári Labirintusban talált lábnyom nem a homo sapienstől, vagy valamely elődjétől, tehát nem a mi világunkból, civilizációnkból származik.
A budai leletek kivétel nélkül a földtörténeti újkor (Kainozoikum) harmadkorában, ezen belül pedig az ún. eocén időszakban keletkeztek. A legalább 42 millió éve előbukkanó, legkésőbb pedig – vélhetően – a felső-eocén tengerelöntés nyomán, kb. 38 millió éve eltűnő civilizáció maradványainak túlnyomó része nem más, mint különféle fogyasztási eszközök, ún. konzum idolok lenyomatai. Az eddigi feltárások során szellemi tevékenységre, kultúrára, művészetre, vallásra stb. utaló leleteket még nyomokban sem találtak. Ebből a jellegzetességből ered az idáig ismeretlen ember antropológiai meghatározása: homo consumus (h. c.).


A homo consumus törzsfejlődését – a jelenleg rendelkezésünkre álló ismeretek alapján – nem lehet levezetni. Számos kutató a homo consumus egyik ősalapját, csakúgy, mint a homo sapiensét, a hüllőknél véli felfedezni. Belőlük fejlődtek ki a triász időszak végén (kb. 200 millió éve) az első emlősök, amelyek mérete és fajszáma éppen az eocén időszakban kezdett el növekedni. Az eddig ismert eocénkori emlősök agytérfogata ugyanakkor csak 400-500 köbcentiméter volt, szemben a homo sapiensi alkotó gondolkodást lehetővé tévő 1500-1700 köbcentiméter agytérfogattal – amelynek kialakulására további 40 millió évre volt szükség.

a

Kategória