‘Memphis’ kategória archívuma

Memphisz (ókori egyiptomi nevén Ineb-hedzs vagy Men-nofer) az alsó-egyiptomi első Nomosz  fővárosa volt, az Óbirodalom  idején végig, az Újbirodalom  idején rövidebb időszakokra Egyiptom fővárosa, az ország fő közigazgatási központja és egyik legfontosabb vallási központja. Az ókorban Alsó-és Felső Egyiptom  határán helyezkedett el, a Nílus nyugati partján; ma Kairótól  délre található.

Többek szerint így nézhetett ki az Ókori Memphis:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ókori város templomai és sírjai a gízai piramiskomplexumtól Dahúrig, Memphisz és a memphiszi nekropolisz  összefoglaló néven találhatóak az UNESCO VILÁGÖRÖKSÉG listáján. 1979 óta a Világörökség része.

Hérodotosz szerint az Alsó- és Felső-Egyiptomot egyesítő Ménész alapította.Fénykorát az óbirodalmi fáraók alatt élte, de sajátos fekvése miatt érzékenyebben érintette külső hadak betörése, mint távoli vetélytársát Thébát. Az bizonyos, hogy a III. dinasztia  nagy uralkodója,, Dzsószer  idején jelentős város volt. A IV. és az V. dinasztia  alatt kissé háttérbe szorult, de a  a VI. dinasztiától, I.Pepitől kezdődően visszaszerezte régi rangját, melyet elsősorban Pepi halotti komplexumának köszönhetett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Népességéről a becslések széles skálán mozognak. Tertius Chandler számításai alapján Memphisz alapításától kb. i. e. 2250-ig, illetve i. e. 1557 és 1400 között a világ legnagyobb települése volt kb. 30 000 fős lakossággal.Katheryn A. Bard számításai alapján az Óbirodalom idején Memphisznek kb. 6000 lakosa lehetett.

PTAH:

Memphisz város istene. Kultusza egész Egyiptomban, Núbiában, Palesztinában és a Sínai-félszigeten elterjedt. Múmiaszerűen, szorosan beburkolt testtel ábrázolták, csak a keze volt szabadon, amelyben jogart tartott. A memphiszi papok teológiai műve (az ún. Memphiszi Teológia) szerint Ptah demiurgosz, ő teremtette az első nyolc istent (saját hiposztázisait, a Ptahokat), a világot és mindent, ami rajta van (az állatokat, a növényeket, az embereket, a városokat, a templomokat, a kézműipart, a művészeteket). Szívvel és nyelvvel teremtett: szívében kigondolta a teremtményt és nyelvével megnevezte. A memphiszi Ennáda (kilencek) élén áll: “an Enneáda Ptah ajkai és fogai, akinek a szája minden dolognak nevet adott”. Ptah az Ennáda nyelve és szíve, magába foglalja az összes istent. A héliopoliszi Enneáda fej, Atum is tőle származik, következésképpen Héliopolisz kilenc istene is. Ptahot a kézművesség (ezért rokonítják az ókori görögök Héphaisztosszal), a művészetek patrónusának, az igazság istenének tartották. Szehmet volt a felesége és Nofertum a fia. Később a félistenné emelt tudós Imhotepet is a fiának tulajdonították. (Ő építette Dzsószer fáraó piramisát az i. e. 28. században.)

 

a

Kategória