‘Mycenae’ kategória archívuma

A bronzkori görög civilizáció központjának számító Mükénét a hagyomány szerint Perseus, Zeusz és Danaé fia alapította az időszámításunk előtti 1300-as években. Az egykor virágzó peloponnészoszi városnak ma már csak romjai láthatóak, közöttük az ősi fellegvár maradványai, a híres Oroszlánkapu és Agamemnón sírja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mükéné, (Mülénai, Mycenae) ókori görög város a Peloponészosz észak-keleti részén,Argoliszban . A i. e. III. évezredtől lakott hely. A monda szerint Perszeusz alapította. Az i. e. XVI. Századtól kezdve a mükénéi civilizáció központja, az Atreidák  székhelye volt. Akropoliszát i. e. 1150 körül feldúlták a dórok, majd dór település lett. A várost az i. e. V. században Argosz pusztította el. Feltárását 1874-ben Schliemann  kezdte meg. 1876-ban az akropolisz ásatásai során találta meg az első sírkerületet, az i. e. XVI. Századból való aknasírok gazdag kincsleleteivel. A folyamatos ásatások egy neolitikus település nyomait tárták fel. A második sírkerületet a kupolasírokkal 1952-ben ásták ki, melynek monumentális emlékei az Atreusz kincsesháza és a Klütaimnésztra -sír. A nagyszabású leletanyagból megemlítendő az i. e. XIV-XIII. században a fellegvár köré emelt, ún. küklopikus fal, amelynek főbejárata a domborművel diszített Oroszlánkapu.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A görög mítikus hagyomány szerint előbb alapítója, Perszeusz és utódai uralták, majd a hatalom Atreuszra és az Atreidák nemzetségére szállt. Homérosz arról tudósított, hogy az akropoliszon épített palotaegyüttes Agamemnón székhelye volt.

Mükéné területén a legelső lakók az újkőkorban érkeztek, helyi pásztorkultúrák nyomai kerültek elő. A várost az i. e. 1900 körül, a helladikus korban bevándorló akhájok alapították.

Stratégiailag kedvező fekvése jelentős várossá emelte, és rövid idő alatt uralma alá került az egész Peloponnészosz. Mükéné a bronzkorban hatalmas város volt, királyait rendkívüli pompával temették el. A mükénéi várat, melyet fokozatosan építettek ki és többször bővítették, 900 méter hosszú, 6 méter vastag fallal erősítették meg. A küklópikus(cyclopikus) falazat 30000 m² nagyságú területet vesz körül. Az i. e. XVII-XVI. században a sírok földbe vájt, mély aknák voltak. A bronzkor későbbi szakaszában nagyszabású kupolasírokat építettek. I. e. 1400 körül a  Krétán lévő Knósszosz is mükénei megszállás alá került.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hatalma csúcspontját az i. e. XIII. században érte el, amikor a róla elnevezett mükénéi kultúra egyik legjelentősebb központja volt. Ekkora a mükénéiek befolyásukat és hatalmukat kiterjesztették egész Krétára, a kis-ázsiai partvidékre, Szicíliára és részben a Rómától északra fekvő területekre is. Jelentősége akkor szűnt meg, amikor az i. e. XII. század közepén a bevándorló dór törzsek elpusztították a várost és a kultúrát is. Csak az archaikus korban az i. e. VII. században népesült be újra. Ekkor az akropoliszon emeltek egy kis Athéné-templomot is. A görög-perzsa háborúkban, Mükéné Thermopülénél és Plataiainál  lezajlott ütközetekben (i. e. 490, illetve i. e. 479.) 2-300 fős katonai egységgel vett részt. I. e. 468-ban Argosz elfoglalta és lerombolta. Ettől kezdve évszázadokon keresztül lakatlan volt.

a

Kategória