‘Nimrud-lencse’ kategória archívuma

Az úgynevezett  Nimrud-lencséről nem sok szó esik a tudományos körökben. Ezúttal nem egy egzotikus keleti ételről van szó, hanem egy csiszolt lencséről, amelyet 1850-ben fedezett fel Sir John Layard Nimrudváros palotájának feltárásakor. A lencse Giovanni Pettinato a Római Egyetem professzora szerint alkalmas volt arra, hogy azt távcsőként használhassák az asszírok.

Ezzel ki is mondta a szentségtörést és kétségbe vonta a megcsontosodott paradigmát, hogy a távcsövet a Holland optikusok találták fel a XVI. században. A távcsövet csak is kizárólag a XVI. században találhatták fel és kész! Ez olyan, mint a sárkányrepülő kitalálása.

Otto Lilienthal 1890-ben kifejlesztette a sárkányrepülőt holott az ókori görög források, amelyek Daidaluszról és Ikaroszról szólnak már ismerték ezt a technikát. Annyira nehéz lenne elképzelni, hogy az ókorban is rájöhettek ezekre az egyszerű megfigyeléseken alapuló aerodinamikai elvekre? Miért kell azt feltételeznünk, hogy az ókori emberek korlátozottak és ostobák voltak, akik egész nap csak állatokat tenyésztettek, buzgón imádkoztak meg a földet túrták? Ezt a középkori emberek csinálták.

Az ókori emberek sokkal fejlettebb szinten álltak. A mai kor embere hajlamos pejoratívan vélekedni az ókori társadalmakról. Ezt sulykolja belénk a hivatalos tudományos álláspont, amely elvet minden olyan régészeti leletet, amely a nagyszerű és zseniális középkori és kora újkori tudósok munkáját alapjaiban rengetné meg.

A Nimrud lencse éppen ezért nem lehetett távcső. Az asszírológusok szerint nem elég finoman és gondosan megmunkált ahhoz, hogy távcső legyen. A másik érvük pedig az, hogy egyetlen egy asszír szövegben sem utalnak a lencsék használatára. Persze a “sötét középkor”bővelkedett megannyi fantasztikus tudományos áttörésben. A kínvallatás terén kétségkívül figyelemreméltó eredményeket értek el, de nem a tudomány terén.

Nézzük pár szóban mihez is értettek a primítív ókori népek: Az ókori egyiptomiak és az óindek ismerték a plasztikai beavatkozásokat. Az egyiptomiaknak pszichológusaik voltak, fogászati beavatkozásokat végeztek  és tisztában voltak az emberi test anatómiájával. Ugyanez nem mondható el a középkori tudósokról. A maják, a dzsainák és az óindek magas szintű matematikai műveleteket végeztek és az iszlám épületek díszítésein fraktálok tűnnek fel, amelyeket a mai kutatók álláspontja szerint az araboknak nem lett volna szabad ismerniük.

Visszatérve a Nimrud-lencséhez. Az asszírológusok szerint csupán egyszerű nagyítónak használták, amikor a pecséthengereket és más apró műremekeket készítettek. Itt viszont van egy ellentmondás. Ha egy kultúra eljut arra a szintre, hogy nagyítót használ, akkor már tovább is mehet és elképzelhetőnek tartom, hogy igenis távcsöveket készítettek főleg, hogy a Nibiru mozgását is nyomon akarták követni.

Az égboltot sokkal egyszerűbb távcsővel kémlelni és az asszírok is állandóan figyelték az eget a többi más ókori néphez hasonlóan, mert várták a Nibiru visszatérését.

a

Kategória