‘Noé Bárkája’ kategória archívuma

Noé bárkájának a története a Biblia Mózes I.könyve 6-9 részeiben olvasható. A történet szerint Isten látva az emberek gonoszságát, szomorú volt azért hogy isteni képmása ilyenné vált és úgy döntött, hogy megtisztítja a Földet a gonosz emberiségtől és nefilektől. Isten látta, hogy Noé becsületes, jó ember, ezért őt, feleségét, fiaikat ( Sém, Hám, és Jáfet )  és azoknak feleségeit megmenekíti a haláltól és megteszi őket a következő nemzedék atyjának. Isten megparancsolja Noénak, hogy a föld összes állatából vegyen egy-egy párt (egy hímet és egy nőstényt), hogy a vízözön elmúltával újra legyenek állatok a földön.

Mikor a bárka elkészült, Noé, családja és az állatok bevonultak a belsejébe majd Isten bezárta az ajtót, majd hét nap múlva “felfakadának ezen a napon a nagy mélység minden forrásai és az ég csatornái megnyilatkozának. És esék az eső a földre negyven nap és negyven éjjel”. A mélység nagy forrásai felfakadtak valószínűleg szeizmikus aktivitásra utal ami a föld domborzatában jelentős változásokkal járt. Az özönvíz ellepte a legmagasabban fekvő hegyeket is, és nem maradt életben egyetlen szárazföldi élőlény sem, kivéve a bárkán levő Noét, családját és az állataikat.

 

 

 

Végül, egyes bibliakutatók szerint 365 nap, mások szerint 371 nap elteltével a bárka megfeneklett az  Ararát hegy csúcsán. 40 nap telt el, mire a vizek annyira visszahúzodtak, hogy láthatóak lettek a hegyek csúcsai, ekkor Noé először egy hollót,majd egy galambot engedett szabadon, de azok nem találván szárazföldet, visszatértek a bárkára. Hét nap múlva újra egy galambot engedett ki, aki egy olajfalevéllel a csőrében tért vissza a bárkához. Újbóli hét nap elteltével Noé ismét kiengedte a galambot, de az már nem tért vissza, ekkor tudta meg Noé, hogy kinyithatja a bárka fedelét és kiengedte – az Úr parancsára – az állatokat is.

Az özönvíz elmúltával Isten megígérte Noénak, hogy soha többet nem fogja özönvízzel elpusztítani a föld élőlényeit. Szövetségük jelképeként szivárvány jelenik meg a felhőkben (Mózes I. 9:11). Egyes értelmezés szerint azelőtt azért nem látszott a szivárvány, mivel a fény az özönvízig egy gőzpára rétegen keresztül érkezett a földre. Ez a réteg volt az un.” felső vizek” 1Móz 1.6 “Legyen mennyezet a víz között, a mely elválaszsza a vizeket a vizektől” Ez a gőzpára réteg szakadt a földre az özönvízkor. Ebből származott az a rengeteg víz amely el tudta borítani a föld akkor még sokkal laposabb felszínét.

A bibliai leírás szerint a bárka gófer fából épült és szurokkal volt vízállóvá téve. A bárka belsejében rekeszek voltak.

A bárka hossza háromszáz sing (140 méter), szélessége ötven sing (23 méter), magassága harminc sing (14 méter). Egy ablak sor volt rajta egy singre (az ókori „sing” mértékegység, amely a felnőtt átlagember könyökétől a kinyújtott kézfej középső ujjáig mért körülbelül 45-50 cm-es távolság) felülről és egy ajtaja volt oldalt. A bárka belseje három szintre oszlott és térfogata meghaladta a 40 ezer m³-t.

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK:

1300-ban Marco Polo naplójában beszámolt az Ararát hegyen levő Noé bárkájáról, állítólag látta is.

1840. Július 2.-án egy erős földrengés volt a hegy környékén és állítólag akkor az emberek egy hatalmas hajó orrát látták kiállni egy gleccserből Egy török kutatócsoport indult az eset kivizsgálására és állítólag meg is találták a hajószerű roncsot, sőt három helyiségébe be is tudtak menni.

1955-ben, Fernand Navarra francia felfedező mászta meg az Ararátot és állítása szerint leszedett a hajóról egy darab fát. Ezt a darab fát több laboratórium is megvizsgálta és a radiokarbon kormeghatározás szerint a fa 1230 éves körüli volt, így nagy valószínűség szerint nem a Noé bárkájából származó anyag volt.

 

 

 

 

a

Kategória