‘Sangri La-A Paradicsom’ kategória archívuma

Az eszményi közösség, valahol Ázsiában, a korrupt civilizációtól távol, magával ragadta a 20. század emberének képzeletét.
Valahol a “Himalája nyugati vonulatán messze túl, a Föld legkedvesebb hegyének”, a Karakulnak meredélyén megkapaszkodó lámakolostor paradicsomi közösséget teremtett a lent elterülő termékeny völgy világi népével.

Az itt lakók békében, harmóniában, a mértékletesség törvényei szerint éltek. “Mértéktartó szigorral uralkodunk, s viszonzásul megelégedésünkre szolgál a mértéktartó engedelmesség” mondja egy lámajelölt.

Később a regényben a főláma részletesebben kifejti a jóindulatú autokrácia működését, “Nem alkalmazunk szigort, s nem élünk merev szabályok szerint. Úgy cselekszünk, ahogy helyesnek véljük, kismértékben a múlt példái szabják meg tetteinket, ám sokkal inkább jelenlegi bölcsességünk és jövőbe látásunk.”-Olvashatjuk “Az eltűnt horizont” című irodalmi műben.

Az Eltűnt horizontot talán nem pusztán az írói képzelet teremtette. Meglehet, hogy a Távol-Keleten régóta elterjedt regéken alapszik, melyek a világtól távoli Paradicsomról szólnak.

A korai buddhista írások Csang Sambalának nevezik, s az ősi bölcsesség forrásaként beszélnek róla. Valamikor nagyon sokan hittek a hely létezésében Kínában a Kunkín hegységről azt tartották, hogy van egy völgye, ahol halhatatlanok élnek tökéletes harmóniában. Az indiai legendák szerint volt egykor egy Kalapa nevű hely a Himalájától északra, ahol “tökéletes férfiak” éltek…

a

Kategória