‘Voynich Kézirat’ kategória archívuma

A Voynich-kézirat egyike azon könyveknek, melyek tartalmát a mai napig nem sikerült megfejteni, köszönhetően annak, hogy ismeretlen nyelven és korábban soha nem látott betűkkel íródott. A legnevesebb kódfejtők próbálták megoldani rejtélyt de még mindig csak annyit lehet tudni, hogy valamiféle gyógynövénykönyv lehetett, melynek nem kevés köze van az alkímia misztikus tudományához.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Voynich-kézirat ismeretlen eredetű betűkkel és nyelven írt könyv. Nevét egykori tulajdonosáról,Wilfrid Michael Voynich amerikai könyvkereskedőről kapta, akihez 1912-ben került. Becslések szerint 1450 és  1520 között íródhatott. Jelenleg a  Yale Egyetemen , a Beinecke Könyvtárban található. 2005-ben jelent meg az első fakszimile (eredetihez hű, változatlan) utánnyomása.

A mű 234 darab15 cm széles és 23 cm magas velumlapbóláll, amelyből negyvenkét lap hiányzik az oldalszámozás szerint.Valószínűsíthető, hogy már 1912-ben, Voynichhoz kerülésekor sem volt teljes. A szöveghez és az ábrák körvonalazásához lúdtollat használtak.A rajzok színesek és gyakran elnagyoltak. Úgy vélik, hogy a képek a szöveg megírása után kerültek a műbe, míg mások szerint előbb, mivel számos helyen a szöveg körülfogja, illetve címkézi a képeket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dokumentált története alatt sokszor foglalkoztak vele amatőr és hivatásos kódfejtők, többek között a Brit és az Amerikai haditengerészettől, de senkinek nem sikerült még csak részben sem megfejtenie. Mindezek a kudarcok a történelmi titkosírástan híres rejtélyévé tették a kéziratot, de támogatták azt az elméletet is, amely szerint a szöveg csalás, semmi értelme nincs.

A szöveg jól láthatóan balról jobbra íródott, meglehetősen töredezett jobb margóval. A hosszabb részek bekezdésekre vannak tördelve, néha „pontokkal” jelölve a bal margón. Nincs egyértelmű központozás. A vonalvezetés (a sebesség, pontosság, megdöntöttség) finom, úgy tűnik, a szerző értette is, amit írt; a kézirat nem kelt olyan benyomást, hogy minden egyes karaktert ki kellett következtetnie írójának, mielőtt papírra vetette volna.

A szöveg több mint 170 000 különálló írásjelből áll, általában keskeny közökkel elválasztva. Nagy részük egy vagy két egyszerű tollvonással íródott. Bár még mindig vita tárgyát képezi, mely írásjelek különbözőek és melyek nem, egy 20–30 írásjelből álló ábécé alapján felírható szinte az egész szöveg; a kivétel néhány tucat különleges karakter, amelyek egyszer vagy kétszer fordulnak csak elő.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szélesebb közök kb. 35 000 változó hosszúságú szóra osztják a szöveget. Úgy néz ki, ezek hangtani vagy helyesírási törvényeket követnek; például egyes karaktereknek szerepelniük kell minden szóban (mint például a magánhangzóknak a magyarban), néhány karakter sosem követ másokat, némelyek duplázódhatnak, mások nem.

Statisztikai elemzések során kiderült, hogy a szöveg szerkezete hasonlít a természetes nyelvekéhez. Például a szógyakoriság  Zipf törvényét követi, valamint a szavak entrópiája(kb. 10 bit/szó) hasonlít az angol vagy latin szövegekre. Néhány szó csak egyes részekben fordul elő, vagy csak néhány oldalon, mások az egész kéziratban megtalálhatóak. Az illusztrációk címkékkel vannak ellátva. A gyógynövényekkel foglalkozó részben minden oldal első szava csak az adott oldalon fordul elő, így feltehetőleg az a növény neve.

Másfelől a Voynich-kézirat nyelve egyáltalán nem hasonlít az európai nyelvekre néhány aspektusban. Például nem tartalmaz tízbetűsnél hosszabb szót, valamint kevés az egy- vagy kétbetűs szó benne. A betűk előfordulása a szavakon belül is különös: néhány karakter csak a szavak elején szerepel, mások csak a végén, megint mások mindig csak középen – ez az elrendezés az  arab nyelvben fordul elő, de a római, görög vagy cirill írásoktól idegen.

Csak néhány latin betűkkel íródott szót tartalmaz a kézirat.Az utolsó oldalon négy, eléggé eltorzult latin betűkkel írt sor áll, valamint két szó a szövegben. A betűk a 15. századi európai ábécéket idézik, de a szavak egy nyelvvel sem állnak kapcsolatban. Ezenkívül „csillagászati” ábrák sorozata tartalmazza a hónapok neveit (márciustól decemberig) latin írással, kiejtési segítséggel középkori francia vagy valamelyik ibériai nyelvre.Nem tudjuk, hogy ezek a latinul írt részek az eredeti szöveghez tartoztak-e, vagy később írták hozzá.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Történetének nem minden része ismert. A legkevesebbet a korai időszakáról tudunk.Mivel a kézirat ábécéje semelyik másik ismert nyelvéhez nem hasonlít és a szöveg még mindig megfejtetlen, így keletkezési kora csak a képekben tükröződik. Elsősorban a rajzokon szereplő személyek ruházata és hajviselete alapján vonhatunk le következtetéseket, másodsorban a két kastély alapján. Vonásaik európai stílusa sejteti a hozzáértők számára, hogy a könyv keletkezése 1450 és 1520 közé tehető.

A Voynich-kézirat feltételezett szerzőjeként több név is felmerült az idők folyamán. A leggyakrabban a következők fordulnak elő:

Roger Bacon (1214–1294) ferences szerzetes.

Edward Kelley,  1555. Augusztus 1. – 1597 November 1., egy önjelölt alkimista.

John Dee 1527. Július 13.- 1608. vagy 1609. Híres angol matematikus, csillagász, asztrológus, geográfus, okkultista és I. Erzsébet királynő tanácsadója.

Wilfrid Voynich Michael, 1865 Október 31- 1930 Március 19.  volt lengyel forradalmár, bibliofil és antikvárius,  igyekezett minél több könyvritkaságot felkutatni.

Jacobus Sinapius, 1575-1622. Ő jól értett a gyógynövényekhez, II. Rudolf személyes orvosa és botanikus kertjeinek gondnoka volt.

Jan Marci, 1595. Június 13.- 1667. Április 10. Orvos, tudós és filozófus.

Raphael Mnisovsky, Jan Marci barátja, kriptográfus.

Anthony Askham, író,

Antonio Averlino, építész, szobrász.

Cornelius Drebbel, 1572. November 7.-1633. Feltaláló. hozzájárult a mérési és  ellenőrzési rendszerek, optika és a kémia fejlődéséhez.

A kéziratról alkotott első benyomás alapján valamiféle gyógyszerkönyvről vagy a középkorban ismert gyógymódokat tartalmazó gyűjteményről lehet szó. A különös ábrák jelenléte a legkülönösebb feltételezéseknek adott alapot a könyv származását, tartalmát és a szerző kutatásainak célját illetően.

a

Kategória