A Taszilin-Ádzser, Tasszili n’Addzser vagy n’Addzser-fennsík hegyvonulat a Szahara algériai részén, amely mintegy 500 km hosszan nyúlik el.

A hegység különlegességét a ritka növényfajok mellett a Világörökség listájára szintén felkerült világhírű sziklarajzok adják, amelyek abban az időszakban születtek, amikor az éghajlat még nedvesebb volt, és a sivatag helyén szavanna terült el.

A jégkorszakban Észak-Afrikának ez az akkor még mediterrán éghajlatú területe valószínűleg aránylag sűrűn lakott volt. Az első ábrázolások i. e. 6-5. évezred táján keletkeztek, és alkotóik egy vadászó életmódot folytató törzsből kerültek ki.

Az ásatások vadászeszközöket, cserépmaradványokat tártak fel.

A képek a vadászat jeleneteit és a területről rég kihalt állatokat, többek között gazellákat, zsiráfokat ábrázolnak.

A nagyméretű képeket porrá tört palából és tojásfehérjéből álló, sárga, barna és különböző árnyalatú vörös festékből készítették.

A második korszakot „kerekfejű”-nek nevezik a feltűnően nagyméretűnek ábrázolt fejek miatt.

 

A fejeket gyakran szarvak illetve tollkorona díszítik. Az i. e. 4000 és i. e. 1500 közötti korszak a szarvasmarha-ábrázolásokról ismeretes.Ezek az állatok az állattenyésztés megjelenését jelzik a hegység területén.

A kultikus jelenetek mellett ebben az időszakban már hétköznapi jeleneteket is ábrázoltak igen életszerűen.

Az egyiptomi művészet hatása érezhető a következő korszakban készült ábrázolásokon.

A képeken olyantetoválások láthatóak, mint amilyeneket Közép-Afrikában egyes törzsek ma is használnak.

Az ezt követő korszak már a hanyatlás korszaka volt, sziklarajzok egyre elnagyoltabbak, alacsonyabb színvonalúvá váltak.

Az éghajlat változása egyre nehezebbé tette a körülményeket,a törzsek elvándoroltak vagy kihaltak, a terület elhagyatott lett.

Az utolsó rajzok i. e. 200 körül készültek.

Hózzászólás írása

Be kell jelentkezned a hozzászólás írásához.


Kategória